<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Számos előre tervezett törvényjavaslat mellett „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” fordulattal kezdődő című indítványokat is tárgyalnia kell az Országgyűlésnek a hétfőn kezdődő őszi ülésszak során.

Elég hosszúra nyúlt a parlament nyári szünete, még sosem fordult elő, hogy ilyen későn kezdődjön az Országgyűlés őszi ülésszaka. A Tisztelt Ház naplóit végigböngészve azt találtuk – azon túl, hogy 1990-ben májustól egészen 1991 júliusáig szinte folyamatosan üléseztek a honatyák –, eddig legkésőbb szeptember 21-ig visszatértek a képviselők nyári szabadságukról. Arra, hogy csak szeptember 26-án üljön össze először a Ház, még nem volt példa. A hétfői ráadásul egynapos ülés lesz.

Pedig téma lenne bőven. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már június 14-én átadta Kövér László házelnöknek a Parlament őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programot. A dokumentum tanúsága szerint – június közepi állás szerint – az Országgyűlésnek tizennégy, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot kell majd megtárgyalnia karácsonyig.

Kövér László a házelnöki pulpituson (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)Kövér László a házelnöki pulpituson (Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

A tervezetben terjedelem szerint az alábbi indítványok szerepelnek.

Nagy terjedelmű előterjesztések

  • az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályait,
  • az egyes adótörvények módosítását,
  • az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását,
  • az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosítását, illetve
  • a 2021-es költségvetés végrehajtását

tárgyaló irományok lesznek.

Közepes terjedelmű törvényjavaslatként tervezik a Ház elé vinni

  • az agrártermékek eredetvédelmét,
  • a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosítását,
  • az agrár- és vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások felhasználásának szabályait,
  • a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatok visszaszorítása érdekében szükséges egyes törvények módosítását,
  • az egyes agrártárgyú törvények módosítását,
  • a szociális igazgatásról, valamint a szociális ellátásról szóló törvény módosítását,
  • az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítását, továbbá
  • a hulladákgazdálkodási tárgyú törvények módosítását

célzó előterjesztéseket.

Kis terjedelmű előterjesztés lesz

  • az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő törvények módosítását

tárgyaló kormányzati javaslat.

Brüsszel óhaja

„Ám ez még mind semmi!” – mondhatnánk, ha tévében szeretnénk hiperszuper éles késkészletet eladni ajándék vágódeszkával. Merthogy azóta újabb indítványokkal állt elő a kormány. A kabinet természetesen szeretné lehívni azt a potom 7,5 milliárd eurót, melynek befagyasztására a kondicionálási eljárás során egy hete tett javaslatot az Európai Bizottság.

A három kohéziós alapból várt pénzekre azonban nem kell végleg keresztet vetnünk, ha a vállalt november 19-i határidőig Magyarország megteszi a Brüsszel által elvárt hármas problémakör elleni lépést, így

  • felszámolják a közbeszerzés területén tapasztalható rendszerszintű problémákat,
  • fellépnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos sérelmek ellen,
  • a magyar ügyészség korrupciós ügyek elleni fellépését hatékonyabbá teszik.

Mivel a szóban forgó, nagyságrendileg 3000 milliárd forint rengeteg pénz (összehasonlításképp: ebből az összegből kilenc hónapig lehetne a hazai nyugellátásokat fedezni), ezért az elmúlt héten két, korábban pedig ugyancsak két törvénycsomagot is benyújtott a kormányzat.

Még július közepén terjesztette a Ház elé az igazságügyi miniszter a büntetőeljárási törvény módosításáról és a jogalkotásról, illetve a jogszabály-előkészítésben való társadalmi részvételről szóló módosító javaslatokat. Varga Judit nem is bízta a véletlenre, mindkét előterjesztés címe

„Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”

fordulattal kezdődik.

Varga Judit megszólalásaiban támadja, de több törvénymódosítás révén békülne Brüsszellel (Fotó: Varga Judit / Facebook)Varga Judit megszólalásaiban támadja, de több törvénymódosítás révén békülne Brüsszellel (Fotó: Varga Judit / Facebook)

A múlt hétfői salátatörvény-javaslatban egyrészt az EU csalásokat vizsgáló szerve, az OLAF részére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri segítségét biztosítanák, másrészt nevesítették, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közbeszerzés kiírására kötelezettek, harmadrészt módosították azok kuratóriumi, felügyelő bizottsági tagjai számára az összeférhetetlenségi szabályokat.

Pénteken pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adott be módosító csomagot, mely az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása mellett nevesíti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot is.

Az összesen négy csomag – köztük ez utóbbi sarkalatos, azaz a jelenlevő képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő törvények módosításáról is szól – elfogadására novemberig van ideje az Országgyűlésnek,

a kabinet ugyanis azt ígérte az Európai Bizottságnak, november 19-ig elindul a korrupció visszaszorításáért felelős rendszer.

Az első három csomaggal nem is lesz gond, a szeptember 26-i ülés napirendi pontjai között szerepel ezeknek az indítványoknak az együttes általános vitája, ami azt jelenti, hogy a rá következő héten részletes vita következik, és utána már el is fogadhatják a módosításokat. A negyedik, az Integritás Hatóságra, Korrupcióellenes Munkacsoportra, illetve a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra vonatkozó salátacsomag tárgyalására még várnunk kell, de a londoni fogadóirodák elég alacsony oddsszal adják, hogy a kétharmados kormánytöbbség ezeket is el fogja fogadni határidőben.

Személyi változások

A kormánypártok körében egyetlen elmozdulás történik: az uniós pénzekért felelős miniszter, Navracsics Tibor a Fidesz padsoraiból átül a KDNP-sek közé, amit a miniszter Facebook-oldalán közölt.

A politikus az Inforádiónak azt nyilatkozta, így

„olyan pártot is képvisel, amely az Európai Néppárt tagja, ez talán jobban cseng most az uniós tárgyalópartnereknél, mint a Fidesz”.

Az ellenzéki oldalon nagyobb mozgolódás történt. Jakab Péter, a Jobbik karcos, de megosztó felszólalásairól ismert korábbi elnök-frakcióvezetője és korábbi pártja között annyira megromlott a viszony, hogy a képviselőt először leváltották a frakció éléről (utódja Lukács László György lett), majd ki is lépett a képviselőcsoportból, így független honatyaként folytatja.

A Jobbik-frakció háza táján más változások is történtek. Szabó Hajnalka és Végh Noémi, akik az ellenzéki közös lista 35. illetve 39. helyén jutottak parlamenti mandátumukhoz, bejelentették lemondásukat – ahogy azt már a választások után is több sajtóértesülés is sejtetni engedte. Utódaik az ellenzéki párt korábbi képviselői, az előző ciklusban a Kulturális Bizottságban és a Népjóléti Bizottságban is dolgozó Somogy megyei Ander Balázs, valamint a Törvényalkotási Bizottság és a Külügyi Bizottság korábbi tagja, a Heves megyei Dudás Róbert lesznek. Bár tavasszal mindketten egyéni jelöltként is megmérettették magukat, jelentős (20, illetve 18 százalékos) vereséget szenvedtek el fideszes ellenfelüktől.

A két régi-új honatya képviselői eskütételére ugyancsak a hétfői ülésen fog sor kerülni.

Esküt tesznek új képviselők is (Fotó: Kovács Attila / MTI)Esküt tesznek új képviselők is (Fotó: Kovács Attila / MTI)

A Kövér László házelnök által szeptember 21-én jegyzett munkarendi javaslat szerint a parlament az ősszel öt ülést tart összesen 19 ülésnapon. A tervezett ülések:

  • szeptember 26.,
  • október 3-6., október 10.,
  • október 24-27., november 2.,
  • november 14-17., november 21.,
  • december 5-7.

Ez azt jelenti, hogy várhatóan marad a háromhetenkénti ülésezés, ahol a képviselők az első héten plenáris ülésen vesznek részt, második héten a parlamenti bizottságok ülnek össze, míg a harmadik, „üres” héten választókerület polgáraival találkozhatnak a honatyák – ha akarnak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.