6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot tavaly. Az elemzők azt is elmondták, mire számítanak az idén. 

A KSH második becslésében megerősítette a negyedik negyedéves GDP fő számait, míg a szezonálisan kiigazított adatokat minimálisan javította. A mai adat már tartalmazza termelési és felhasználási oldalon az egyes tényezők alakulását, így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb negyedik negyedéves gazdasági teljesítményt.

A mezőgazdaság dobott mentőövet. Fotó: Depositphotos
A mezőgazdaság dobott mentőövet. Fotó: Depositphotos

"Termelési oldalról ismert volt, hogy az ipar és az építőipar teljesítménye kedvezőtlenül alakul, talán az építőipar teljesítménye lett a vártnál is gyengébb – mindkét ágazat teljesítménye csökkent éves és negyedéves alapon egyaránt. Az ipar gyenge teljesítményében vélhetően elsősorban az alacsony külső kereslet játszott szerepet, míg az építőipar visszaesését az alacsony rendelésállomány okozta – az államnak és az önkormányzatoknak nincs elegendő pénze beruházni, a vállalkozások pedig a bizonytalan gazdasági környezetre, az uniós források hiányára, illetve a magas kamatkörnyezetre való tekintettel halasztják el invesztícióikat. A mezőgazdaság teljesítménye a várakozásoknak megfelelően bővült, ugyanakkor itt a növekedés a vártnál talán valamivel kisebb lett. A szolgáltatások teljesítménye a vártnál némileg rosszabbul alakult, bár negyedéves alapon bővült, de éves alapon 1 százalékkal csökkent – ez mindenképpen egy olyan tényező, ami hozzájárult a vártnál rosszabb teljesítményhez. Meglepően nagy, 8,7 százalékos volt a kereskedelem teljesítményének éves alapú visszaesése. Éves alapon ugyanakkor növelni tudta teljesítményét például a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazat (5,0 százalék), illetve a humán-egészségügy, szociális ellátás ágazat (8,3 százalék)" - kommentálta a kedden megjelent részletes GDP-adatot Regős Gábor, a Granit Alapkezelő szakértője. 

Felhasználási oldalon a legnagyobb meglepetést a nehezen magyarázható készletváltozás tétel okozta: ez a tétel az előző negyedéves 1 százalékpont után 3,4 százalékponttal húzta vissza a növekedést, amely már önmagában is magyarázza a vártnál rosszabb teljesítményt. A háztartások fogyasztási éves alapon stagnált, míg negyedéves alapon már növekedni tudott – a fogyasztás tehát lassan és fokozatosan, de beindul. Itt azonban a jelek szerint a jövedelmi helyzet javulása (melyben az infláció visszaszorulásának van jelentős szerepe) még önmagában kevés, szükség van a háztartások hangulatának javulására, a költési kedv visszatérésére. A beruházások a lehetőségekhez képest kedvezően alakultak: negyedéves alapon bővülni tudtak, míg éves alapon az előző negyedéves 12,3 százalék után csak 3 százalékkal estek vissza. Ennek magyarázata a 2014 és 2020 közötti uniós ciklus projektjeinek zárása lehet – ez a jelek szerint érdemben segített a negyedik negyedéves GDP adaton. Ez ugyanakkor talán némileg magyarázhatja a készletváltozást is: a raktáron lévő gépek, esetleg építőanyagok felhasználása a beruházásokat gerjesztette, míg a készleteket apasztotta. A nettó export összességében 4,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez a negyedik negyedévben éves alapon, melyből 3,7 százalék az árukhoz, 0,4 százalék a szolgáltatásokhoz kapcsolódik. 

"2023 egészében tehát a magyar gazdaság – a nyers adatok alapján – 0,9 százalékkal esett vissza. A megmentő a mezőgazdaság volt, amely szektor jó teljesítményének hiányában a hazai GDP 3 százékkal zsugorodott volna. Minden más főbb gazdasági területen visszaesés mutatkozott, vagyis egy általános, a gazdaság minden területét érintő visszaesésről beszélhetünk. 2023 egy válságév volt" - ezt már Virovácz Péter, az ING közgazdásza mondta a most megjelent részletes adatokról. 

Mire számítanak a szakértők? 

A vártnál rosszabb negyedik negyedéves GDP-adatok az áthúzódó hatások miatt kedvezőtlen előjelet jelentenek az idei teljesítményre nézve. Ugyanakkor az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb, 4-5 százalékos infláció lehetővé teszi a fogyasztás bővülését,

"Ennek kapcsán azonban kockázatot jelent a háztartások óvatossági motívuma. A beruházások szintén növekedhetnek, tekintettel a kedvezőbb kamatkörnyezetre, illetve az uniós források megindulására. Kérdés az export alakulása: a külső környezet itt óvatosságra ad okot. Összességében várakozásaim szerint az idén a gazdaság teljesítménye 3 százalék körüli mértékben bővülhet – kedvezőtlen esetben, például a mezőgazdaság visszaesése vagy a német gazdaság leállása esetén – ennél némileg kisebb mértékben" - véli Regős Gábor. 

Virovácz Péter szerint rontja az összképet, hogy a gyenge negyedik negyedéves teljesítmény miatt az úgynevezett áthúzódó hatás is csekély lesz. Amennyiben 2024 minden negyedévében stagnálna a magyar gazdaság, ahogyan tette azt az elmúlt negyedévben is, úgy a statisztikai hatások miatt idén mindösszesen 0,4 százalékos lenne a GDP-növekedés.

"Ahhoz tehát, hogy a kormányzat által áhított 4 százalék körüli éves gazdaságbővülést elérjük, az idei év minden negyedévében legalább 1,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség az előző negyedévhez képest. Négy negyedéven keresztül ilyen dinamikus növekedést – a járvány okozta extrém visszaesés utáni különleges kilábalási időszakot kivéve – eddig egyszer sem volt képes produkálni a magyar gazdaság" - tette hozzá az ING szakembere.

Virovácz szerint a legközelebb ehhez 2018 körül volt a magyar gazdaság, ám akkor sokkal magasabb volt a vállalati és fogyasztói bizalom, extrém alacsony a kamatkörnyezet, támogató a monetáris és a fiskális politika és rekord-feszes a magyar munkaerőpiac. "Mindezek hiányában aligha várhatjuk, hogy idén 4 százalék körül növekedjen a gazdaság. A fogyasztási és a beruházási helyzet lassan javulhat a reálbérnövekedés, a csökkenő kamatkörnyezet és az uniós források beérkezésének hatására. Ugyanakkor a munkanélküliség emelkedése intő jel. A belső kereslet élénkülését az export folytatódó gyengülése egyre inkább visszahúzhatja, látva a friss globális feldolgozóipari adatokat" - fogalmazott. Mindezek fényében az ING Bank friss előrejelzése az idei évben 2,1 százalékos GDP-növekedéssel számol

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!