<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Évi nagyjából 30 millió dollárt kaphat az argentin sztár Szaúd-Arábia népszerűsítéséért, miközben a 2030-as vb rendezéséért saját hazájával versenghet az olajmonarchia.

Nehéz eldönteni, hogy a katari futball-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetése Argentína Szaúd-Arábia elleni veresége vagy Németország Japán elleni kapitulációja volt-e. Talán azért mégis az argentinok botlása a megdöbbentőbb, már csak azért is, mert az aktuális FIFA-világranglistán Japán a 24., míg Szaúd-Arábia az 51. helyen szerepel, és a szigetország válogatottja az elmúlt világbajnokságokon többször is kiverekedte magát a csoportjából. Ráadásul ott van a Messi-faktor is. Minden idők egyik, ha nem a legjobb futballistájának minden bizonnyal ez az utolsó esélye arra, hogy a válogatottal is felérjen a csúcsra a világbajnoki trófea elhódításával. Ráadásul a Copa America tavalyi, mi több Brazíliában történt elhódítása után sokan arról beszéltek, megtört az argentin válogatotton az átok, Messi és a csapat is kiváló formában, jó mentális állapotban készülhetett a tornára, amelynek nagy esélyesei közé is számolták.

Miközben a foci természetesen csapatjáték, az argentin válogatottat szokás csak „Messiék”-ként emlegetni, és a meccs utáni mémözönben is az extázisban ünneplő szaúdiakkal a PSG világsztárjának hitetlenkedő szomorúsága lett leginkább szembeállítva, ahogy a különböző kecskés mémek is őt vették célba. (A „minden idők legjobbja” kifejezés angolul úgy hangzik, Greatest of all Time, ezt szokás a kecskét is jelentő GOAT-ként emlegetni.)

Fizetett együttműködés

A történetnek azonban van egy olyan szála is, amely túlmutat ezeken a jobb vagy kevésbé jó ízlésű szurkolói fricskákon – mutat rá a The Athletic cikke. Vessünk csak egy pillantást erre a szépen megkomponált fotóra, amelyet idén május elején osztott meg Messi az Instagram-profilján „Felfedezni a Vörös-tengert” képaláírással. Az eredeti Instagram-poszt jobb felső sarokban olvasható a figyelmeztetés, hogy amit látunk, az a „Visitsaudi partnerrel fizetett együttműködésben” készült tartalom.

Messi ez előtt Ahmed al-Hatíbbal, a szaúdi turisztikai miniszterrel is együtt szerepelt a politikus Twitterére feltöltött képeken. Al-Hatíb büszkén jelentette be, hogy a sztárjátékos az országban több helyen is élvezni fogja a királyság vendégszeretetét, hozzátéve hogy Messinek „nem ez az első, és nem is az utolsó” látogatása Szaúd-Arábiában.

Lionel Messi tehát egy fizetett együttműködés keretében népszerűsíti Szaúd-Arábiát mint turisztikai célpontot a világban. Abban persze, hogy világsztárok ilyesmire is felhasználják „személyes brandjüket”, semmi újdonság, és talán semmi elítélnivaló sincs, a felek sem titkolják, hogy Messi anyagi ellenszolgáltatásért cserébe találja lenyűgözőnek a vörös-tengeri naplementét. Van azonban ezzel az üggyel egy-két probléma.

Lepaktált az ördöggel?

Az egyik az, hogy azért Szaúd-Arábia országimázsát építeni nem teljesen ugyanaz, mint ha mondjuk a lengyel tóvidéket vagy a Maldív-szigetek csodálatos strandjait reklámozná valaki. A szaúdi rezsimmel kapcsolatos emberi jogi kifogások jól ismertek, az iszlám monarchiában a nők helyzetén kívül például a vendégmunkásoknak is elég sanyarú sorsa van, az országban a halálbüntetés is érvényben van, de említhetnénk Dzsamál Hasogdzsi újságíró brutális kegyetlenséggel történt meggyilkolását is, amelyre minden bizonnyal, bár nem bizonyíthatóan a királyság de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán koronaherceg adott utasítást. Vagy ott van a szaúdiak szerepvállalása a borzalmas szenvedéseket okozó jemeni polgárháborúban. Az UNICEF egy tavalyi jelentése szerint a szaúdi koalíció beavatkozása óta több mint 10 ezer gyermek halt meg a szomszédos országban. Emlékezhetünk, Messi barcelonás éveinek egy részében pont az UNICEF logóját hordta büszkén a mezén. A pénznek persze nincs szaga, de ha lenne, a szaúdi olajdollárokon vagy olajeurókon azért biztos lehetne a hozzájuk tapadt vér és könnyek aromáját is érezni.

Egy Szaúd-Arábiából elmenekült, de bebörtönzött testvéreit hátrahagyó férfi, Khalid al-Dzsabri szerint bin Szalmán rengeteg erőfeszítést tesz azért, hogy az országról a világban kialakított képről kiretusálja ezeket a sötétebb foltokat, és Messi az ügynek megnyerése segíthet neki ebben.

„Bin Szalmán ezzel a szerződéssel megütötte a főnyereményt" - mondja al-Dzsabri, akinek Messiről is megvan a véleménye: „Eladta a lelkét az ördögnek.”

Az pedig már tényleg csak hab a tortán, hogy Messi közben a katari pénzből fenntartott és a francia bajnokságot egycsapatossá változtató PSG játékosa, Katar és Szaúd-Arábia viszonya pedig nem éppen problémamentes, bár az utóbbi időszakban a nyílt ellenségeskedésből óvatos közeledésre váltottak éppen a felek.

De mennyi pénzről is van szó? A The Telegraph tavaly januárban számolt be arról, hogy a szaúdi turisztikai minisztérium Messi örök riválisát, Cristiano Ronaldót is megkörnyékezte egy ajánlattal. Ez évi hatmillió eurót fizetett volna a portugál sztárnak, aki azonban nem élt a lehetőséggel. A The Athletic névtelenséget kérő forrásai szerint a Messivel kötött szerződés értéke „akár az ötszöröse” is lehet a Ronaldónak ajánlott kontraktusénak. Az argentin focista ezek szerint tehát nagyjából évi 30 millió eurót kaphat a szaúdiaktól a megállapodás keretén belül, amelynek időtartamáról nem tudunk közelebbit, de valószínűleg több éves együttműködésről állapodhattak meg a felek. A The Athletic megkeresésére Messi képviselői nem voltak hajlandóak elárulni az együttműködés részleteit, a megállapodás üzleti titoknak minősülő, bizalmas voltára hivatkozva.

Ez elképesztő összegnek tűnhet, de ha megnézzük, milyen pénzek forognak a szaúdi sportbizniszben, már egyáltalán nem tűnik hihetetlennek. A PGA golfbajnokság riválisának szánt, a szaúdi állami tőkealap által finanszírozott LIV golfbajnokság felfuttatására a szervezők több tízmilló dolláros aláírási pénzeket fizettek a világ élvonalába tartozó golfjátékosoknak, és az egykor szinte legyőzhetetlen legendának, Tiger Woodsnak a hírek szerint egy összesen 7-800 millió dollár értékű szerződést kínáltak, de Woods visszautasította az ajánlatot.

Mindenesetre évi 20-30 millió euró is olyan összeg, amiért sokan a világon lennénk hajlandóak akár személyesen a szaúdi koronaherceg ellenállhatatlan sármosságáról, polihisztorokat megszégyenítő, a tudomány és technika széles területeket felölelő tudásáról, vagy éppen már-már túlzóan, költőien érzékeny lelkéről is ódákat zengeni. Messi viszont a legtöbb embernél kevésbé szorul rá erre a bevételre, a Forbes számításai szerint ugyanis csak a tavaly és idén május között 130 millió dollárt keresett, ebből 75 milliót a pályán nyújtott teljesítményéért, focistaként, a többi különböző egyéb szerepvállalásaiért.

Rivális pályázatok

De akármennyi pénzről is van szó, a Szaúd-Arábiával kapcsolatos morális aggályok Messi esetében még csak az egyik problémát jelentik ezzel a megállapodással. A következő, 2026-os világbajnokság helyszínéről már döntött a FIFA, a tornát az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó fogja közösen megrendezni, de a 2030-as vb helyszínéről csak a FIFA 2024-es kongresszusán születik majd döntés. Hivatalosan egyelőre csak a spanyol-portugál-ukrán közös rendezés pályázatát jelentették be, de minden bizonnyal lesz majd egy dél-amerikai pályázat Argentína, Uruguay, Paraguay és Chile részvételével, és bármikor várható Szaúd-Arábia, Egyiptom és Görögország közös pályázatának bejelentése is. (A sokországos pályázatok egyeduralkodóvá válása mögött a költségek megosztása mellett az áll, hogy 2030-tól már nem 32, hanem 48 csapat részvételével fogják megrendezni a világbajnokságokat, így még több mérkőzésnek és a remények szerint még több szurkolónak kell majd helyet biztosítani a rendezőknek.)

Messi ugyan már a legjobb esetben is csak epizódszerepet kaphatna 2030-ban a pályán a válogatottban, hiszen 43 éves lesz már akkor, de a válogatottbeli szereplését mindig igen emocionálisan megélő futballista biztosan szívesen látna egy részben argentin rendezésű világbajnokságot. Utoljára 1978-ban adott otthont a világbajnokságnak Argentína, és akkor a hazai csapat meg is nyerte a tornát (bár elég botrányos körülmények között).

Ehhez képest a sztárjátékos, sokmillió argentin idolja tulajdonképpen Szaúd-Arábia szekerét tolja ebben a kérdésben. Ugyan szerződése nem a világbajnoki pályázat népszerűsítéséről szól, szerepvállalása összeköthető a Szaúd-Arábia nemzetközi megítélésének, gazdaságának és állítólag társadalmának is teljes átalakítását célzó Vision 2030 programmal, amelynek egyik csúcspontja lehetne a részben az országban megrendezett világbajnokság is.

Tegyük persze hozzá, hogy amikor e cikkben Messiről beszéltünk, akkor valójában „Messi”-t értettük alatta, egy feltehetően több tucat emberből, ügynökökből, jogászokból, PR-tanácsadókból és egyéb figurákból álló, leginkább talán Messi apja, Jorge Horacio Messi irányítása alatt álló vállalkozást, amelynek a focista csak földi megtestesítője a rajongók felé. Lionel Messi maga a hírek szerint nem sokat foglalkozik a futballon kívül a világ dolgaival, de ha a Szaúd-Arábiával kapcsolatos emberi jogi és egyéb aggályokkal nem is, azzal azért tisztában lehet, hogy hazája és az olajmonarchia rivalizál egymással a 2030-as világbajnokság elnyeréséért.

Megalapozatlan feltételezés lenne azt állítani, hogy Messi visszafogott teljesítményében az is benne volt, hogy „Messi” jó pénzért eladta magát a szaúdiaknak, ám azért kizárni sem lehet, hogy a minden idők talán legjobb, de világbajnokságot még nem nyert focistájára nehezedő lelki terhek között azért az ezzel kapcsolatos gondolatok is ott voltak.