A budapesti piacokat a járvány erősen ellehetetlenítette, némelyikük, mint a Hold utcai, be is zárt. A Fővám téribe most kezdenek visszatérni a turisták, akik két évre elmaradtak, márpedig ők hozták a profit nagy részét. A Batthyány téri már régen bevásárlóközpont-jelleggel működik. Leáldozna ennek az ősi műfajnak?
A még nyitva lévő piacok többsége veszteséggel küzd. Hogyan lehet ez? Azt még csak el tudjuk képzelni, hogy egy-egy üzlet bezár, vagy valamelyik termelő elmarad – ám azt, hogy egy ekkora, nyüzsgő, nagy múltú, sokszínű intézmény veszteséget termeljen, nehezen. Erről beszélgettem Mihalik Zoltánnal, a Fény utcai piac Kft., igazgatójával.
A pandémia ideje alatt érthetően szinte kiürült a fedett tér, de a vásárlók egy része ma is elmarad, az üzlethelyiségekért sem tolonganak a bérlők. Mihalik Zoltán pár hónapja vezeti a piacot – ami, és ez meglepő, társasházként működik, akárcsak egy lakóház, de van benne önkormányzati rész is. A Fény utcai piac specialitása, hogy lényegében egybeépült a Mamuttal, ami jó is számukra, meg nem is.
Azt olvastam valahol, hogy a kedvezményes bérletidíj-rendszer sem hozott áttörést, az ingyenes kiadási koncepción (csak a közös költséget kellett fizetni) dolgoznak, és a cég veszteségei csökkentek. Vagy ez már a közelmúlt?
A hagyományos élelmiszeripari jellegen túl már hosszú évek óta működnek itt iparcikk-üzletek, divatbutikok és kocsmák is. De ma az itteni árusok egy része még a közös rezsiköltséget és a bérleti díjat se tudja kifizetni, jelenleg 15 a kiadandó üzletek száma. Egyébként a Mammutban is sok az üres üzlethelyiség. Mindez az árak emelkedésének is betudható.
Eleve nem olcsó a Fény utcai piac – azt gondolják, hogy mivel Budán van, itt mindenki gazdag?
Valóban, sosem tartozott az olcsók közé, és persze a Covid-helyzet, valamint az orosz-ukrán háború következményeként az élelmiszerár-robbanás sem segített ezen az elmúlt két évben.
Régen idős nők és férfiak húzkodták itt hétvégén a kis bevásárlókocsijaikat, ma nem nagyon látni őket.
Ma nem ők a tipikus vásárlók. Egy piacnak elvileg mondjuk a Penny Markettel vagy más diszkonttal kellene versenyeznie, de velük nehéz. Sőt, van, aki a relatíve magas árak mellett sem tud termelni nyereséget és beszünteti a tevékenységét.
Az intézmény jellege is megváltozott.
Azt szeretnénk, ha egy nyüzsgő kulturális, szórakoztató közösségi tér és gasztroközpont lenne a Fény utcában, ahová jól esik családostul, gyerekestül eljönni, és ahol jól érzik magukat az emberek. Új vásárlókört szeretnénk megszólítani.
A 2010-es évek elején még nyereséges volt a piac, 2016 után kezdődtek a bajok. Ezt akkor többen a kereskedelmi központ környezetében zajló hatalmas építkezésekkel, útlezárásokkal, és forgalom elterelésekkel magyarázták. Egy önkormányzati jelentés szerint – a Covidtól függetlenül – 20 százalékkal csökkent a vevők száma. Az üzlethelyiségek iránti kereslet olyannyira visszaesett, hogy egy 2021 harmadik negyedévében megüresedett, kiemelten jó lokációval rendelkező üzlethelyiséget sem tudtak bérbe adni.
Ezt csak részben lehet az itt is jelenlévő munkaerőhiánnyal magyarázni, és az is tény, hogy az infláció miatt a vevők jelentős része a kifejezetten olcsó diszkontokhoz pártolt át.
Mi a helyzet az európai fővárosok piacaival? Gondolom, körülnézett a környéken.
A magyarok által oly kedvelt Naschmarkt önkormányzati tulajdonban van, Bécs összes többi piacával együtt, így annak sokkal egyszerűbb és takarékosabb az irányítása, üzemeltetése, szemben a budapesti piacok szétdarabolt tulajdonosi és üzemeltetői viszonyával. A pozsonyi piac karaktere megváltozott, komplett rendezvényközponttá vált. Olyan új szolgáltatások léptek ott be, mint az intézmény szemetét száz százalékban feldolgozó komposztáló berendezés, vagy éppen a gyerekjátszó ház.
Mit takarna a gasztroközpont-jelleg?
Ami a Fény utcai piac gasztronómiai kínálatát illeti, a streetfood-ételek nálunk is nagy népszerűségnek örvendenek, ezt a trendet mi is szeretnénk meglovagolni. A kocsmákat azonban nem érzem idevalónak, jóllehet, igen kedvelt részei, főleg hétvégén, a Fény utcai piacnak. Szeretném, ha itt is minőségi és színvonal emelkedés történne a jövőben.
Azt olvastam régebben az önkormányzat honlapján, hogy „Napozó, közösségi zongora, tánc és utcazene költözik ideiglenesen a Fény Utcai Piacra…meggyőződésünk, hogy a piac nem csupán a kiváló minőségű áruk megvásárlásának helyszíne lehet, hanem találkozási pont és közös élmények tere egyaránt.” Ezek szerint nem elsősorban krumpliért vagy sertéscombért járunk majd a félig fedett – néhol huzatos – árusító térbe?
Azt szeretném, ha sport- és kulturális közösségi események váltanák itt egymást, szimbiózisban egy izgalmas étel-ital kínálattal, a piaci árusok portékáival és az iparcikk-üzletekkel. Ezért van itt közösségi zongora is, amely mellé mindenki leülhet játszani. Fontos cél, hogy a piac digitális megjelenése korszerűsödjön, és adjon teret olyan kedvelt eseményeknek, mint a kerékpáros börze vagy a Marker’s Market. Azaz bevonzzon egy új közönséget, közösséget. Legyen jó újra idejárni.
Amikor a Budapest Park egyik vezető pozíciója után elvállalta ezt a munkát, kihívásnak érezte. Most is így látja?
Igen, és bízom benne, hogy elképzeléseink találkoznak majd – a jelenlegi árak és inflációs helyzet ellenére is – a vásárlókéval.
