3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Egy friss jelentés új szempontból vizsgálta meg a klímaváltozás-okozta aszályokat és árvizeket.

A következő évtizedekben a klímaváltozás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek milliói válhatnak emberkereskedelem és rabszolgatartás áldozatává, figyelmeztet rá egy friss jelentés. A Guardian által ismertetett dokumentum szerint az egyre súlyosabb szárazságok, tűzvészek és ciklonok "megsemmisítő" hatással lesznek azok megélhetésére, akik már amúgy is szegénységben élnek.

A modernkori rabszolgaságot vizsgáló Anti-Slavery International civilszervezet és az International Institute for Environment and Development agytröszt kutatói több sérülékeny régiót is megvizsgáltak. Észak-Ghánában azt találták, hogy a szárazság miatt fiatal férfiak és nők tömege migrált nagyvárosokba, ahol kilátástalan helyzetbe kerültek. A tanulmány a nők helyzetét emeli ki, őket az emberkereskedelem mellett a szexuális kizsákmányolás is fenyegeti.

Kiemeltek egy esetet, melyben a megszólaltatott asszony adósságcsapdába került - ez a modern rabszolgaság egyik típusa. Az asszony földet művelt, egészen addig, míg a szárazság miatt a fővárosba nem kényszerült. Itt hordárnak állt - kayayie-nek, akik a fejükön cipelik a csomagokat - és már hét éve ez a munkája. Azt állítja, hogy a munkáért cserébe fizetést, élelmezést és szállást ígért neki a munkaadója - aki viszont ehhez képest a kereset java részét elteszi, és se kosztot, se kvártéjt nem ad. Amikor az asszony leejtett és összetört egy csomagot, az alacsony keresete miatt nem tudta kifizetni a kárt, helyette a munkaadója fizetett, akinek viszont nem tud törleszteni - így adósságcsapdába került.

A jelentés külön kitér Banglades és India Szundarbansz nevű erdős határvidékére, ahol az utóbbi évek ciklonjai művelhetetlenné tették a földeket. Itt felbolydult az embercsempészet, az ellehetetlenült bangladesi földműveseket Indiába viszik, ahol viszont a többségre rendes munka helyett kényszermunka és prostitúció vár.

A Világbank nemrég hozta nyilvánosságra a saját becslését, mely szerint a klímaváltozás megsemmisítő hatása miatt 2050-ig több mint 216 millió ember válik klímamenekültté a Földön. A legfenyegetettebb régiók persze azok lesznek, melyek amúgy is ott vannak a legsérülékenyebbek között, így elsősorban Fekete-Afrika, Dél-Ázsia és Latin-Amerika lakosai kényszerülnek majd arra, hogy elhagyják otthonaikat az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt.

A jelentés felszólítja a novemberben, Glasgow-ban esedékes, következő ENSZ-klímacsúcs résztvevőit arra, hogy az emissziócsökkentési célok szigorítása mellett fordítsanak külön figyelmet a klímakrízis hatására súlyosbodó rabszolgatartásra is.

(Guardian)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!