Mint arról korábban lapunk is írt bővebben, a már csak nyomokban létező magyar jogállamiság egyik utolsó bástyájának a bíróságok még többé-kevésbé megmaradt függetlensége számít, és ennek megőrzése, illetve helyreállítása a felfüggesztett uniós források kiutalásának is sarkalatos feltétele.
E függetlenségnek legfőbb garanciája az Országos Bírói Hivatalt (OBH) is ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT), amelyben jelenleg többségben vannak a kormány ellenőrzési és befolyásolási kísérletenek ellenálló bírók, és amelynek jogköreit jogszabálymódosításokkal is kénytelen volt megerősíteni az Orbán-kormány a Brüsszelből érkező nyomás hatására.
Csakhogy az OBT mandátuma jövő januárban lejár, és a függetlenségükre kényes bírók, illetve a civil szervezetek is amiatt aggódnak, hogy a kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik majd az elképzeléseit támogató tagok megválasztását elérni az új testület megválasztásakor.
Ennek lehet egy lépése az a levél, amelyet az OBH pont a jogszabályok áthágása, illetve a bírói kinevezések körüli anomáliák miatt 2019-ben lemondásra kényszerített elnöke, Handó Tünde egyik szövetségese, Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöke küldött az FT vezetőinek július 24-én.
A 444 birtokába került levélben Tatár-Kis bejelentette, hogy szeptember 25-én ősszbírói értekezletet hív össze, amelyen az FT bírói titkos szavazással döntenek majd arról, hogy kik képviseljék a fővárost az OBT-t megválasztó küldöttértekezleten, illetve arra is megkérte a címzetteket, hogy saját szervezeti egységükben „bírói tanácskozás keretében” biztosítsanak lehetőséget a jelöltállításra.
"A Törvényszék elnökének kérése elég rendhagyó, ugyanis
- a küldöttjelölés szabályaival minden bíró tisztában van, erre fölösleges őket emlékeztetni, a jelölési határidő kihirdetésének meg nyilvánvalóan maguknak a bíróknak küldött írásos értesítés a leghatékonyabb módja,
- bármelyik, az előírásoknak megfelelő bíró jelölheti magát vagy jelölhető küldöttnek, ehhez semmilyen értekezletet, tanácskozást nem kell összehívni,
- a bíróságok szervezetéről szóló törvényben nem szerepel olyan fórum, hogy "bírói tanácskozás"
- fogalmaz a 444 cikke, és forrásaira hivatkozva azt írja, hogy ennek célja az lehet, hogy befolyásolják azt, kik indulnak és kiket választanak meg e posztokra.További furcsaság, hogy Tatár-Kis egy fontos részletről egyszerűen elfeledkezett levelében, ugyanis azt írja, hogy nem jelölhető küldöttnek az a bíró, aki már korábban tagja volt az OBT-nek, pedig a törvény e rendelkezése alól egyszeri felmentét kaptak az OBT jelenlegi tagjai.
