<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Valószínűleg erősen meglepődtem volna, ha az ötödik Orbán-kormány névsorának ismertetésekor az egyik legfelkészültebb szakember, Nagy Márton kapcsán bárki azt mondja, hogy pillanatokon belül ő lesz a kabinet viccmestere. Orbán Viktor korábbi gazdasági főtanácsadója néhány hét alatt olyan szellemi nagyságokat homályosított el, mint „Rezsi” Szilárd vagy Kósa Lajos. Jegyzet.

Nem tudom, hogy Nagy Márton vajon egyetemistaként mekkora Republic-rajongó volt, de a minapi inflációs magyarázata a 90-es évek legnépszerűbb magyar együttesének "Azért széles a folyó, mert nagyon hosszú a híd" szövegével erős gondolatiságot ápolt. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint ugyanis "Azért drága az élelmiszer, mert tavaly olcsó volt."

Egy ilyen mondat valószínűleg az örökösödési jog hazai pápájától, Kósa Lajostól, de tán még a koronázatlan pacalkirálytól, Németh Szilárdtól is erős lett volna, annak ellenére, hogy előbbi „nem találja a diplomáját”, utóbbi pedig a könyvtár-tanító szakos diplomával rendelkezik, amit már akkoriban is „büfé-ruhatárnak” csúfoltak. Nagy Márton azonban sem végzettségét, sem szakmai tudását tekintve nincs a fent említett urakkal egy polcon, mégis pillanatok alatt az ő szintjükre árazta be magát.

Kezdődött a történet azzal, hogy Nagy Márton lett az arca a kormány megszorító intézkedéseinek, amelyek keretében gyakorlatilag azt az 1500 milliárd forintot akarták visszavenni és megspórolni a költségvetés számára egyebek mellett új adókkal, amit a választások előtt szja-visszatérítés, fizetésemelések vagy éppen 13. havi nyugdíj keretében kiosztottak. A kormány kommunikációs hagyományaihoz híven óvakodtak a megszorításoktól, de mivel valami hangzatos nevet akartak adni a lépésnek, ezért extraprofit-adóként emlegették.

Szerencsére pacalt még nem kezdett el főzni. Fotó: MTI/Balogh ZoltánSzerencsére pacalt még nem kezdett el főzni. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Azonban még a Fidesz-szavazók sem azonosak azzal közmédia és a propagandakiadványok által agymosottakkal, akiket ezzel a szlogennel megcéloztak. Így már akkor kilógott a lóláb, vajon az exponenciálisan gazdagodó NER-elit vagy a tényleg megnövekedett árréssel dolgozó építőipar miért nem kap a nyakába extraadót, miközben másokra ráverték ezt. Hasonló volt a helyzet a légitársaságok esetén is, hiszen a kormány szerint ők extraprofitra tesznek szert, miközben az idegenforgalom más területei, például a kormányközeli vállalkozók szállodabirodalmai érinthetetlennek számítottak.

Józan paraszti ésszel is belátható volt, hogy a kormány, illetve annak arcot adó Nagy Márton érvelése sántít, nem véletlen adott ennek hangot kifejezetten provokatív módon a Ryanair alapító főnöke, Michael O’Leary. Persze a gazdaságfejlesztési miniszter elengedhette volna mindezt a füle mellett, ám meglehetősen amatőr módon beleállt ebbe a konfliktusba és üzengetni kezdtek egymásnak a világ egyik legnagyobb trolljával, Michael O’Learyvel. Ez nem csak azért volt a kormányzati kommunikáció és Nagy Márton részéről, mert egy hazugságot próbáltak kimagyarázni, hanem azért is, mert az ügy kellemetlenül nagy visszhangot kapott. Ráadásul látva a légitársaság kiállását, mások is élni fognak a törvények adta lehetőségükkel és áthárítják az adókat a fogyasztókra. Ez pedig tovább fogja pörgetni a politikailag amúgy is kellemetlen inflációt.

És itt jön Nagy Márton fent említett vicces kijelentése. Az elmondottak során ráadásul a parasztvakítás és a közgazdasági magyarázat olyan furcsa elegyét tárta a publikum elé, ami pillanatok alatt – számára kínos – mémmé tette az elmondottakat. A közgazdasági logika alapján az valóban bekövetkezhet, hogy a magas idei infláció miatt jövőre kedvezőbb lesz ez a mutató. Ez az úgynevezett bázishatás miatt bekövetkezhet, hiszen egy év múlva a mostani magas árakkal vetik majd a statisztikusok össze a változásokat. Azonban nincs semmiféle garancia arra, hogy innen ne legyen további emelkedés, hiszen a drágulást egyébként a kormányzati intézkedések is fűtik.

Az viszont a miniszter kijelentései közül már egyértelműen a vicc kategóriát jelentette, amikor azt hangoztatta, hogy „Azért drága az élelmiszer, mert tavaly olcsó volt.” Azon túl, hogy a kijelentés önmagában is megmosolyogtató volt, az igazságtartalma sem áll stabil lábakon. Az tény, hogy az utóbbi hónapok gyorsuló inflációjában kulcsszerepet játszik az élelmiszerek drágulása, ám ha visszatekintünk 2021 elejéig, akkor a tények azt mutatják, hogy az élelmiszerek már tavaly elkezdtek drágulni. Sőt számos olyan hónap volt, amikor az inflációs alapmutatót meghaladó volt a növekedés mértéke.

Az elmúlt ciklusokban persze a kormányban mindig voltak olyan tagok, akik valahogy a közvélemény céltáblái lettek. A probléma az, hogy ez nem csupán a sajtó rosszindulata miatt alakult így, hanem a miniszter és tárcájának eddig finoman szólva nem túl acélos teljesítménye miatt is. Ez pedig a mostani súlyos gazdasági körülmények között meglehetősen rossz előjelnek számít. Az egy dolog ugyanis, ha Nagy Márton viccelődik, az viszont az egész ország számára tragikus lenne, ha esetleg a produkciója miatt nem nevetnénk, hanem sírnánk.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.