Az egészségpénztárak tagsága 2023 végére már meghaladta az 1,1 millió főt, ami 50 ezer fős növekedést jelent az előző évhez képest. Ráadásul a tagok közel 20 százalékkal többet fizettek be idén, mint tavaly, így növelve az egészségpénztárak vagyonát több, mint 91,3 milliárd forintra – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNBÖ jelentéséből. A megtakarítási szándék tehát jól látszik. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás azt találta, hogy míg a nyugdíjcélú megtakarítás az 50 felettiek számára tűnt fontosabbnak, addig a fiatalok többet tennének félre nyaralásra. Az egészsége érdekében viszont nemtől, kortól, lakhelytől és végzettségtől függetlenül mindenki takarékoskodna. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg is teszi. Hiába van az egészség a három legfontosabb megtakarítási cél között, az aktív dolgozóknak mindössze a fele tesz félre pénzt váratlan egészségügyi kiadásokra” – egészítette ki Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Fotó: Depositphotos
Pedig az MNB adatai már korábban is azt mutatták, hogy az egészségügyi kiadásainknak csaknem 30 százalékát fizetjük magunk, és ennek a kiadásnak csupán töredékét, alig 10 százalékát fizetjük valamilyen öngondoskodási formán keresztül.
A magánegészségügy jelentősen, akár az éves átlagos inflációt meghaladó mértékben is drágult az elmúlt években. A legnépszerűbb szakterületeken, mint amilyen a nőgyógyászat, fogászat, belgyógyászat vagy endokrinológia, már nem igazán tudunk 30 ezer forint alatt elmenni egy konzultációra, és a magánegészségügy keretében elvégezhető műtétek ára is elérte az emberek ingerküszöbét – áll a szakportál elemzésében. Ennek ellenére mégis egyre növekvő mértékben használjuk a magánegészségügyet, mert az állami rendszerben tapasztalható hosszú várakozási idő ebbe az irányba tereli azokat a betegeket is, akik egyébként elégedettek lennének az állami egészségüggyel.
Érdekesség, hogy azoknak, akik egyébként rendszeresen takarékoskodnak az egészségük érdekében, mindössze 28 százaléka teszi ezt egészségpénztárban. Pedig ezzel ténylegesen pénzt veszítenek – írja a portál.
Az egészségpénztárba befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb 150 ezer forint visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból. Ezt az adó-visszatérítést pedig elveszítik azok, akik nem vonják be az egészségpénztárat az egészségügyi megtakarításaikba.
„Az adókedvezményre talán még inkább szüksége lehet azoknak, akik azért nem tesznek félre az egészségükre, mert úgy vélik, hogy erre nincs anyagi lehetőségük” – mutat rá a BiztosDöntés.hu szakértője. Bár Gergely Péter úgy véli, az egészségpénztári befizetéseket célszerű legalább a kiadásokhoz igazítani, azok számára, akik nehezebben tudnak félretenni, megoldást kínálhatnak a modern, bankkártyával közvetlenül összeköthető egészségkártyák. Ezek az egészségkártyák lehetővé teszik, hogy akkor is fizessünk a pénztáron keresztül, ha az egészségpénztári egyenlegünk ezt már nem tenné lehetővé. A bankkártyáról fizetéskor közvetlenül átemelt összeg szintén egészségpénztári befizetésnek minősül, így adó-visszatérítés is igényelhető utána.
Ma már több egészségpénztárnál elérhető olyan egészségkártya, amellyel azok is élvezhetik az egészségpénztár előnyeit, akik nem szeretnének vagy nem tudnak havi rendszerességgel 10-20 ezer forintot vagy annál nagyobb összeget befizetni a pénztárba, de vásárolnak gyógyszereket, orvosi segédeszközöket, járnak magánorvoshoz, tehát igénybe vesznek olyan szolgáltatásokat, amelyek költségét elszámolhatnák a pénztárban.
A portál rámutat, a bankkártyával összeköthető egészségkártyának két típusa létezik. Az egyik típus az, ahol a bankkártyával összekötött egészségkártyával mindaddig a pénztári egyenlegből fizetünk, amíg ott van pénz. Ha azonban elfogyott, és nem futná ki a következő számlát, amit fizetni szeretnénk, akkor a hiányzó – vagy akár a teljes – összeget a bankkártyánkról kéri le az egészségkártya. Ilyen egészségkártyát kínál például az OTP Egészségpénztár, ahol akció is kapcsolódik ezekhez a kártyákhoz.
Ilyenkor egyáltalán nem kell aggódnunk amiatt, hogy vajon futja-e a pénztári egyenlegünkből a vásárlásra, arra viszont érdemes figyelni, hogy a bankkártyánk limitbeállításai rendben legyenek, és érdemes push üzenetet kérni az egyes vásárlásokról, hogy jobban nyomon tudjuk követni a vásárlásainkat. A bankkártyával összekötött egészségkártya biztonságos, a kártyaadataink ugyanúgy titkosak, mintha közvetlenül azzal fizettünk volna.
A másik típusú bankkártyával összekötött egészségkártyát a Patika Egészségpénztárnál találjuk. Ez a kártya nem az adott vásárlások ellenértékét veszi le a bankkártyánkról, hanem inkább nem hagyja, hogy túlzottan lecsökkenjen az egészségpénztári egyenlegünk. Akkor érdemes használni, ha arra számítunk, hogy majd költenénk az egészségpénztári számlánkról, de ezzel túlnyúlnánk a havi rendszeres befizetésünkön vagy az ott lévő egyenlegünkön.
Ennél a kártyánál beállíthatjuk, hogy ha az egyenlegünk egy adott szint alá csökken, akkor egy általunk beállított összeget vegyen át az egészségkártya az egészségszámlánkra. Így mindig pozitív maradhat az egyenlegünk, és tudunk a kártyával fizetni. A Patika pénztárnál pontgyűjtő akció működik, amely még kedvezőbbé teszi a kártyarendelést és a vásárlást.
Az egészségpénztári befizetések után járó adó-visszatérítés azonban nem automatikus, azt a pénztártagnak magának kell kérnie az adóbevallásában.
Ez egy állami támogatás, ami jár az egészségpénztárba befizetőknek, nem érdemes tehát veszni hagyni. Ebben úgy tűnik, a pénztártagok egyre tudatosabbak, az MNB adatai szerint 2023-ban 14,3 milliárd forint személyi jövedelemadót igényeltek vissza a pénztártagok, 51,5 százalékkal többet, mint a megelőző évben.
Az Ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező munkavállalók számára már elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerében a 2023. évi adóbevallás tervezete. A tervezetet ezen a linken érhetik el a felhasználók.
Az igényelhető adó-visszatérítés összegéről az egészségpénztár minden évben tájékoztatást küld a pénztártagoknak, és azt is megjelöli, hogy az adóbevallás mely sorában kell feltüntetni az adatokat.
Az adóbevallásukat elektronikusan bevallóknak még könnyebb dolguk van. A NAV által elkészített tervezet nyitóoldalán szerepel a Pénztári rendelkezések menüpont, amelyet a NAV automatikusan feltölt a pénztári befizetések után igényelhető adóvisszatérítés összegével.
Ha több önkéntes pénztári tagságunk van, például nyugdíjpénztári és egészségpénztári számlánk van, akkor saját magunk választhatjuk ki, hogy melyikbe kérjük a legfeljebb 150 ezer forint visszatérítést, de egy pénztári tagság esetén csak jóvá kell hagynunk a tervezetben szereplő adatokat.
