<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Nem olvasható ki az ellenzéki képviselők által még a választások előtt belengetett megszorítás szándéka a régi-új kormány által beterjesztett legfrissebb, 2026-ig szóló konvergenciaprogramból. Éppen ellenkezőleg, folytatódhat a választók többségének tetsző költekezés.

Az Európai Unió tagországainak minden év április 30-áig be kell számolniuk arról, gazdasági, költségvetési szempontból hogyan is képzelik el a következő éveiket. Így tett természetesen Magyarország is, amelynek helyzete ezúttal speciális. 

A nyugdíjasok is megnyugodhatnak. Fotó: DepositphotosA nyugdíjasok is megnyugodhatnak. Fotó: Depositphotos

Kormánya éppen kvázi interregnumban van, miután a negyedik kabinet az április 3-ai választások óta ügyvezető – az ötödik megalakítására éppen mai kap felhatalmazást az újonnan megválasztandó Orbán Viktor, aki a május 16-ai héten mutathatja be új csapatát. A másik különlegesség, hogy a konvergenciaprogramban kötelezően felvázolt időtartam (2022-26) egybeesik a következő kormányzati ciklussal.

Az idei konvergenciaprogramot a szokásosnál is érdekesebbé teheti Ujhelyi István választások előtt mintegy másfél héttel tett bejelentése. Az MSZP európai parlamenti képviselője nem kevesebbet állított, mint hogy Orbán Viktorék brutális megszorításra készülnek, ha megnyerik a választásokat.

A végeredményt ismerjük. Ám azt követően Orbánék már több fórumon – egyebek mellett a kormányfő a szokásos, az ezúttal a voksolás után három nappal megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatóján, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfókon – is kizárták a megszorítást. Igaz, Varga Mihály pénzügyminiszter annyit azért elismert, hogy költségvetési kiigazításra lesz szükség, ami akár a Fidesz szótárából hiányzó megszorítást is takarhatná.

Ám, ha így is lenne, a megszorítás szándéka a mostani konvergenciaprogramból egyáltalán nem olvasható ki. Sőt. Az eddigi vívmányok csaknem teljes egészében megmaradhatnak, miközben még újabb könnyítésekre is sor kerülhet.

A teljesség igénye nélkül:

  • az újonnan vásárolt vagy építtetett lakások áfája 27-ről 5 százalékra csökken bizonyos esetekben (ezeket nem konkretizálja a program),
  • a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételével vásárolt ingatlanok 2026 végéig bizonyosan visszterhes átruházási illetékmentességet élvezhetnek, 
  • a 25 év alatti fiataloknak sem kell aggódniuk, az ez év január 1-jétől nekik biztosított személyijövedelemadó-mentesség megmarad,
  • mint ahogy a 13. havi nyugdíj is, továbbá a 3,5 százalékot meghaladó növekedés esetén járó nyugdíjprémium,
  • folytatódik az orvosok 2021-ben indult és több évig tartó bérfejlesztési programja, 
  • növekednek a honvédelemre fordítható GDP-arányos kiadások, 
  • az előző évekhez hasonlóan jelentős infrastrukturális fejlesztésekre kerül sor, egyebek mellett közúti és vasúti fejlesztésekre, ipari parkok kialakítására, területfejlesztésekre,
  • folytatódik a Magyar Falu és a Modern Városok Program, 
  • további beruházásokra kerül sor az Egészséges Budapest program keretében, 
  • miközben turisztikai és egyéb gazdasági fejlesztések is lesznek.

Mindezek mellett a közszférában – többek közt az egészségügyben és az oktatásban – dolgozók bére emelkedhet – más kérdés, hogy a kormány szerint „dinamikusan növekvő” gazdaság miatt a munkavállalói jövedelemre fordított GDP-arányos összeg 1,2 százalékponttal mérséklődhet 2023 és 2026 között. (A dokumentum 2022-ben 4,3, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, míg a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a 4 százalékot.) 

Bár Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón már kész tényként jelentette be, elhárultak az akadályok azelőtt, hogy Magyarország is megkapja a maga részét az EU Helyreállítási Alapjából (amit a kormány szerint az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt stopolt Brüsszel), ezt Veerle Nuyts szóvivő cáfolta.

Mindenesetre arra, hogy még Budapest sem tartja lefutottnak az ügyet, a konvergenciaprogramban lehet nyomokat találni. Abban ugyanis Orbánék azt írják, hogy „a GDP-arányos összes bevétel az uniós támogatások nélkül 2023 és 2026 között 1,8 százalékponttal mérséklődhet, míg az uniós támogatások nélküli kiadások ennél erőteljesebben, 4,3 százalékponttal szorulhatnak vissza”.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.