Fertőhomokon, e festői kis nyugat-magyarországi faluban négy éve kezdték el építeni a Szentkői Sörházat.
"Amikor 2017-ben életre hívtuk családi vállalkozásunkat, tudtuk, hogy ha versenyben akarunk maradni a konkurenciával szemben, olyan üzemet kell létrehoznunk, amivel kitűnhetünk. Így született meg a látvány-sörfőzde gondolata" – emlékszik vissza a kezdetekre dr. Kovács Gergely cégtulajdonos.
Szerinte érezhető volt már akkor is, hogy a kisüzemi sörfőzdék között is egyre inkább kinyílik az olló: tőkeerős vállalkozások jelentek meg a hozzájuk képest kicsi vállalkozások mellett. Az elmúlt két évben erőt próbáló kitartásra és türelemre volt szükségük ahhoz, hogy álmukat megvalósíthassák.
"Nem a legideálisabb piaci feltételek között tettük meg az első lépéséket, de biztató, hogy gazdasági partnereink nagyra értékelik termékeinket. Jelenleg erős optimizmus érezhető a szakmában" - mondta bizakodva.
Hatféle sört gyártanak, ezek közül kettőt vezettek be a tavalyi év utolsó hónapjaiban. A mostani kisüzemi sörök divatos irányzatához tartozó harsány, túl bonyolult és feltűnést keltő ízösszetevőit egyelőre nem kívánják megjelentetni repertoárukban. A „nagy könyvben megírt” típusok közül ragadták ki azt a hatot, amelyekkel a fogyasztók a következő évben fognak találkozni. Állandó kínálatuk bevezetése után szezonális termékekben is gondolkodnak majd. A látvány-sörfőzde jó ötletnek bizonyult: az üzlet vendégteréből üvegfalon keresztül látható a sörgyártó berendezés, és így mindenki meggyőződhet arról, hogy rendezett és tiszta körülmények között készülnek söreik.
A következő hónapok a választék bővítéséről, a brand erősítéséről, valamint a partnerkapcsolatok kiépítéséről szólnak. Emellett a söröző és az üzemi épület tovább fejlesztésén, a beltéri és kültéri közösségi terek jobbításán dolgoznak. Ami a munkaerő-helyzetet illeti, most még sikerül családon belül elvégezni a feladatokat és reménykednek, hogy növelhetik a létszámot.
Mennyire rajzolta át a forgalmat a Covid? - kérdeztük Ottó Gábortól, a kőbányai Horizont Brewing igazgatójától. A vezető szerint a koronavírus drámai következményekkel járt a közel 90 hazai kisüzemi sörfőzdére nézve. Az ilyen kisebb üzemek értékesítésének 60-70 százaléka fesztiválokat, éttermeket, sörözőket, hoteleket is magában foglaló ágazatokból származik. A turizmus lenullázódásával, a vendéglátóhelyek bezárásával, illetve korlátozott nyitva tartásával a forgalom drasztikusan, 50-70 százalékkal esett vissza - tájékoztatott.
Megerősítette, hogy a fogyasztás a szállodai-éttermi-rendezvényi szektorból (HoReCa) értelemszerűen eltolódott az otthoni fogyasztás felé, ami csökkentette a csapolt sör forgalmát, és növelte a dobozos értékesítési arányát a palackos terhére, mivel otthonra szívesebben vásárol a fogyasztó dobozos sört, mint üvegest. Nőtt a szupermarketekben vásárolt kisüzemi sörök forgalma, és jelentős szerepet kaptak a különböző webshopok is, köztük a főzdéké. Az ő cége már a tavalyi évet is szép növekedéssel zárta, és az idei kilátásokat is pozitívan látja.
Arra a kérdésre, hogy a vendéglátás vagy a kiskereskedelem alkotja-e a fontosabb vevőkört, azt válaszolta:
"Mindig ügyeltünk arra, hogy egyik értékesítési irány se legyen túl nagy, így arányuk egészségesen oszlik meg a teljes értékesítési csatornamixen belül. Emiatt kiegyenlítődnek az árbevételek."
Ők egyébként a "kisüzemi" fogalmat használják, mert szerintük kézműves sör nem létezik. A kimagasló és állandó minőséget kizárólag automatizálás és modern technológia használatával lehet elérni, ami nem illik a kézműves szó fogalmához. A teljes hazai sörfogyasztáson belül még elenyésző az ilyen sörök aránya, igaz, növekszik, de lassan. A kereskedelmi törvény változása és megfelelő gyakorlati alkalmazása adhat lendületet a növekedésnek - vélte a cégvezető.
Azt tapasztalják, hogy jelentős mértékben növekszik az igény a prémium minőségű sörök iránt. Áraikban igazodink kell a kiemelkedő minőségű, természetes import alapanyagok beszerzési költségéhez, mert némelyik fajtához friss, különleges gyümölcsökre van szükség. .
Elsősorban a Békés megyei vásárlók ismerik az Elixbeer kézműves sörfőzde termékeit. A cég egy Gyula környéki kúriában működik. Ahogy az a kézműves söröknél szokás, viccesek a sörök elnevezései, formatervezettek az üvegek, és ami izgalmas: úttörő jellegű a sörpárlat. Ráki Zsolt, az üzem igazgatója ugyanakkor a járvány időszakát aggasztónak tartja.
"Értékesítésünk a járvány miatt hirtelen megtorpant. Bedugultak a HoReCa szektor csatornái. Most kezd picit emelkedni a forgalom. Sok sört kellett sajnos kiönteni a szavatossági idő lejárta miatt is. A sörágazatunk 2021-ben emiatt nyilván veszteséges volt, de bízunk benne, hogy 2022-ben már beindul a szezon." - mondta optimistán.
Társaságuk 26 éve foglalkozik ökogazdálkodással, fenntartható módon, a környezettel harmóniában, figyelve a biztonságos élelmiszertermelésre. Biosöröket először ez a cég állított elő Magyarországon, részben a saját földjein termelt alapanyagokból, a termőföldtől az asztalig elv jegyében. Folyamatosan sokat költnek fejlesztésekre.
Jöjjön most egy háttér arról, hogy milyen közegben működnek a hazai kisüzemi sörfőzdék!
A járvány erősen visszavetette a söripar teljesítményét: 2020-ban a volumen a 2010-es években nem tapasztalt mértékben, 13 százalékkal csökkent. Érthető, hiszen a karantén miatt a tavaszi és a késő őszi hónapokban a vendéglátó helyek bezártak, vagy csak korlátozottan tarthattak nyitva, a kulturális és sportrendezvények, fesztiválok, város- és falunapok pedig többnyire elmaradtak. A mennyiségi eladás alig változott, 3,5 millió hektolitert tett ki a kiskereskedelemben 2020 decembere és 2021 novembere között. A forgalom 165 milliárd forint volt, ez négy százalékos emelkedést mutat a megelőző 12 hónaphoz képest.
Az értékben mért forgalomból 87 százalékot hasítottak ki a gyártói márkás sörök. Az összforgalom csaknem kilenctizedét a hagyományos, nem ízesített sörök viszik el. A típusokat tekintve a világos fogy leginkább – 97 százalékos értékbeli részesedés –; összetevők szempontjából pedig az árpasör dominál, hasonló piacrésszel.
A KSH szerint a sörgyártás az elmúlt évtizedben az élelmiszeripar belföldi eladásainak évente mintegy 4–6 százalékát tette ki, exportrészesedése azonban az 1 százalékot sem érte el. Érdekes, hogy nehéz pontos adatot találni a legfontosabb számsorokban arra, mekkora arányú az általános sörfogyasztáson belül a kisüzemi termékeké. Egyes szakvélemények szerint maximum 5-6 százalék lehet ez az arány, de van, aki szerint csupán 3 százalék.
Azt már megszoktuk, hogy sört lépten-nyomon lehet kapni Magyarországon, a kínai bolttól a szupermarketig, a trafiktól a színházi büféig, a kocsmától a bárig, dohánybolttól és a kávézótól át a Michelin-csillagos étteremig és a kórházi (!) kantinig. Ennek ellenére tévedés azt hinni, hogy ma iszunk több sört: hiába roskadnak a szupermarketek polcai. 30-40 évvel ezelőtt sokkal szűkebb volt az italválaszték, az emberek nem hurcoltak magukkal egész nap ásványvizes palackokat és üdítőket, de sörből több fogyott.
Idősebb olvasók még emlékeznek arra a korszakra, amikor egyik napról a másikra nyáron hiánycikk lett a – természetesen csak hazai – sör, amit persze akkor se értett senki, ma meg pláne. A számozott „vendéglátóipari egységekben” vég nélkül folyt e ragacsos-cukros ital, foltokat hagyva a mindig nedves-szutykos söntés pléhpultján. Ez volt az a korszak, amikor csak úgy odalökték a szomjas vándor elé a korsót, ahogyan azt 1974-ben Bródy János is megírta.
Ma a multinacionális cégek uralják a hazai piacot – a kőbányai a Dreher Sörgyárakban ömlik a dobozba, miközben az egész gyár a japán Asahi tulajdona. Azon pedig meg sem lepődünk, hogy a legtöbb nagy hazai sörgyár igazgatója külföldi. A kézműves lelőhelyek itthon könnyen felismerhetők: többnyire loftszerű, elhagyott raktárakban, gyárépületekben, romkocsmákban, vegán pizzériában vagy alternatív, underground stílusú helyeken bukkanhat a sörimádó efféle italra, ahol a vendégkör jellemzően fiatal.
