Bár a százalékos mutatók alapján úgy tűnhet, hogy elképesztően jól teljesített a hazai turizmus 2024 első hónapjában, valójában inkább arról lehet szó, hogy a 2023. januári állapotok után kezd normalizálódni a helyzet. A jó hír így szól: 2024 januárjában a turisztikai szálláshelyeken 836 ezer vendég 2,1 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 10, a vendégéjszakáké 11 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9, a külföldivendég-éjszakáké 12 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Ez igazán derék. Talán nem mindenki emlékszik már arra, hogy milyen állapotok uralkodtak egy évvel ezelőtt a turizmusban. Néhány hír felidézése segíthet ezen. „Sajnálattal értesítünk benneteket, hogy szállodánk 2023. január 2-án bezárja kapuit” – írta közösségi oldalán a Budapest zöldövezetében, az Adyligetben található Petneházy Club Hotel, kiemelve, hogy a gazdasági nehézségek legjobb szándékuk ellenére sem teszik lehetővé a további működést. Az energiaválság miatt végérvényesen bezárt a kisbéri Kincsem Wellness Hotel, két hónapra pedig a Siklósi Termálfürdő és a Hotel Castello is. Sokáig lehetne még sorolni, hogy hány szálloda, panzió, étterem és fürdő zárt be tavaly januárban.
A mostani 10 százalék körüli emelkedést tehát ehhez kell viszonyítani: az infláció éppen 25,7 százalékos volt, és ha az embereknek még maradt is volna pénzük utazásra, akkor eleve sokkal kevesebb szálláshely közül választhattak az energiaválság miatt.
A szállodák 20-25 százaléka tervezi, hogy az energiaárak emelkedése miatt ideiglenesen bezár 2023 első felében
- mondta Baldauf Csaba, a szállodaszövetség elnöke az ATV Híradónak egy belső felmérésükre hivatkozva.
A 25 százalékos bezárás végül nem következett be. Most januárban összesen 17 300 turisztikai szálláshely, ezen belül 2017 kereskedelmi, illetve 15 283 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. Idén januárban 867 szálloda működött, egy évvel korábban 815 volt nyitva. Főleg a magánszálláshelyek számában látszik, hogy milyen mély gödörből próbál kimászni a hazai turizmus: most 2500-zal több várja a vendégeket, mint egy évvel ezelőtt.
Talán az is jó hír, hogy a szektorban csillapodni látszik az infláció: a kereskedelmi szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 34,8 milliárd forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Régen volt arra példa, hogy a bevételek százalékos növekedése kisebb lett volna, mint a vendégéjszakák számának százalékos növekedése.
Főleg a külföldiek kezdtek el újra utazni, ebből pedig Budapest kaszál a legtöbbet. A főváros egészen brutális túlsúlyban van az ország többi részéhez képest. Januárban 783 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon külföldiek, ebből pedig 510 ezret Budapesten, a második helyezett Balaton is csak 40 ezret tudott összekaparni, a többi régióba alig vetődik el véletlenül néhány külföldi. Főleg az olaszok árasztották el a fővárost, rossz hír viszont, hogy Ázsiából ezúttal kevesebben érkeztek.
Januárban elsősorban az Európából érkező vendégek húzták fel a forgalmat, itt 16,1 százalékos bővülés következett be, miközben a második legfontosabb küldő kontinens, Ázsia esetében számottevő, 13,6 százalékos visszaesést mért a KSH
- elemezte az adatokat Molnár Dániel.
A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a turisztikai régiók közül csak kettőben csökkent a vendégéjszakák száma, a visszaesés viszont csak Gyula és térsége esetében volt jelentős, 9,4 százalékos. Szerinte van még tér a külföldi vendégszám emelkedésére is, itt még érdemi – a Magyarországra tett külföldi utazások számát vizsgálva –, több mint 20 százalékos elmaradást mutatnak az adatok a pandémia előtti időszakkal összevetve. A belföldi turizmust támogathatja, hogy a KSH januári adatai alapján immár a külföldi üdülés drágul gyorsabb ütemben, 12,3 százalékkal, szemben a belföldi üdülés átlagos 8,4 százalékos áremelkedésével.
Az már a jövő zenéje, mi lesz annak a hatása, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség olyan elvárásokat fogalmazott meg, amelyek miatt akár a magánszállások 30 százaléka is lehúzhatja a rolót.
