Egyre jobban forrnak az indulatok Orbán Viktor nyáron megfogalmazott ötlete, a 200 ezer forintos minimálbér körül. Miközben az érdekképviseletek aggodalmuknak adnak hangot, addig Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar gazdaság elbírná a 200 ezres minimálbért, sőt az infláció miatt még akár ennél is magasabb lehetne az összeg. Hogy kinek van igaza, az aggódóknak vagy a bizakodóknak, azt nem lehet egyértelműen megállapítani, mivel nagyon összetett kérdésről van szó.
Azt be kell látni, hogy bármiféle kormányzati támogatás hiányában összeroppanthatja a kis- és középvállalatokat, ha gyakorlatilag egyik napról a másikra kellene 20 százalékkal több forrást kigazdálkozniuk. Ennek következményeire láttunk már példát a történelemben, amikor a textilipari vállalkozások roppantak bele a nagyléptékű emelésbe.
A minimálbér-emelésnek van azonban egy másik aspektusa is, melyről rendre kevesebb szó esik. A magyar szociális ellátórendszerben ugyanis több olyan juttatás is van, melyet a jogalkotók a mindenkori minimálbér összegéhez kötöttek. Így az azokban részesülők számára sem mindegy, végül mekkora emelésben állapodnak meg a felek.
Jelenleg minimálbérhez kötött juttatás
- a nagyszülői gyed,
- a gyed,
- a diplomás gyed,
- a táppénz,
- és az álláskeresési járadék.
Ezek mellett bizonyos adókedvezményeknél is van szerepe a kötelezően adandó legkisebb bérnek. Azok a dolgozók ugyanis, akik bizonyos betegségekben szenvednek, havonta adóalap-kedvezményre jogosultak. Egész pontosan a mindenkori minimálbér egyharmadával megegyező összeget érvényesíthetnek az érintettek havi szintre elosztva. Ez idén 55 800 forint kedvezmény, vagyis havonta 8370 forint adómegtakarítást jelent. 200 ezer forintos minimálbér esetén 66 700 forint adóalap-kedvezményről beszélnénk, ami havi szinten 10 005 forint adómegtakarítást jelentene.
Hogy mely betegségek esetén vehető igénybe ilyen kedvezmény, azt egy kormányrendelet határozza meg, de a lista meglehetősen hosszú. Szerepel rajta többek között az 1-es típusú cukorbetegség, laktózintolerancia, endometriózis, bizonyos emésztőrendszeri megbetegedések vagy mozgásszervi, autoimmun és szívbetegségek.
Szociális juttatások közül három is a gyermeket nevelőket érinti. A nagyszülői gyedet a még nem nyugdíjas nagyszülők vehetik igénybe, ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő igényelheti, viszont több unoka után is lehet. Ennek mértéke havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka. Vagyis 234 360 forint. A 200 ezer forintos minimálbér jelentős anyagi többletet jelentene az érintetteknek, hiszen a nagyszülői gyed ekkor havi 280 ezer forintot kapnának kézhez az igénylők.
A diplomás gyed a felsőoktatási intézmények hallgatói által vehető igénybe, ennek mértéke
- alapképzés esetén a minimálbér 70 százaléka,
- mesterképzésen résztvevők esetében pedig a garantált bérminimum 70 százaléka.
Amennyiben a minimálbér 20 százalékkal 200 ezer forintra emelkedne, feltételezhető, hogy a garantált bérminimum is ugyanilyen mértékben nőne. A diplomás gyed összege tehát a következőképpen alakulna:
- az alapképzésben résztvevők esetében a mostani 117 180 forint 140 ezerre nőne,
- a mesterképzésen tanulók pedig 153 300 forint helyett 183 960 forintot kapnának havonta.
A hagyományos gyed a jogszabályok szerint a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet. A plafon tehát a minimálbér emelése esetén 280 ezer forintra emelkedne a jelenlegi 234 360 forintról.
Fontos a minimálbér összege azok számára is, akik táppénzen vannak vagy álláskeresési járadékra jogosultak. Ahogy a hagyományos gyednél, úgy ezekben az esetekben sem érint mindenkit közvetlenül a változás, csak azokat, akiknek ellátását a meghatározott plafon korlátozza.
Táppénz alatt a napi átlagkereset 60 százaléka jár, de nem lehet több ez az összeg, mint a minimálbér kétszeresének a harmincad része. Vagyis a mostani napi 11 160 forint helyett az emelés után már 13 333 forint járna egy napra.
Hasonló a metódus az álláskeresési járadékosok esetében is, bár anyagilag talán ők vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után átalakította a munkanélküli segélyezés rendszerét - egyben átnevezte a juttatást is, mivel az ideologiájába nem passzol a "segély" kifejezés. Ennek az eredménye az is, hogy Európában nálunk jár a legrövidebb ideig, csupán 3 hónap ez az ellátás a munkájukat elvesztőknek. Összege sem túl sok, hiszen az álláskeresési járadék legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér napi összege lehet. Jelenleg 5580 forintról van szó, a minimálbér emelésével maximum 6666 forintot kaphatnak az érintettek.
Mi lenne az állam egyenlege?
A minimálbér emelése a központi költségvetést sem hagyja érintetlenül. Részben a közszférában dolgozók révén emelkedni fognak a személyi jellegű kiadások, részben pedig a szociális ellátások magasabb költséget fognak jelenteni. Hogy mennyivel, azt csak nagyságrendileg tudjuk megmutatni részletes adatok hiányában. Mivel ugyanis a minimálbér a legtöbb esetben egyes juttatások plafonjaként kap szerepet, tudni kellene, hányan vannak azok, akik az érintett ellátások esetében a maximális összegre jogosultak.
Mindenesetre ami biztos: gyed címén havi 20 milliárd forint körüli összeget költ el a kormány, tavaly 110 ezren voltak ilyen ellátásra jogosultak havi átlagban. Az éves előirányzat 233 milliárd forint. A táppénz havi 12 milliárd forint körüli tételt jelent jelenleg, az éves előirányzat 160 milliárd forint. Azok száma, akik jelenleg álláskeresési járadékra jogosultak, 70 ezer fő körül mozog a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, havi szinten pedig csupán 7-9 milliárd forint az az összeg, amit a kormány elkölt rájuk. Véleményünk szerint ezek a számok arra engednek következtetni, hogy tízmilliárdos nagyságrendű költségnövekedést eredményezhet a 200 ezer forintos minimálbér, ám a magasabb jövedelem miatti többletfogyasztás - és a többlet béralapú adó és járulék - némiképp ellensúlyozza majd ezt a hatást.
