A kutatás eredményei szerint idén a vállalatok közel felének (49 százalékának) jelentősen, 39 százaléknak pedig kismértékben nehezítette meg az infláció a működését. Ez a tavalyi esztendőhöz viszonyítva érdemi javulásnak minősül – 2022-ben még a válaszadók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az infláció miatt nehéz helyzetbe került a vállalkozása.
A nyilatkozók 42 százaléka új piacok, üzleti területek bevonásával, 38 százalékuk a működési költségek csökkentésével, 31 százalékuk pedig áremeléssel kívánja ellensúlyozni az infláció okozta negatív gazdasági hatásokat
– ezek az arányok szintén pozitív elmozdulást jelentenek a tavalyi helyzethez képest, amikor még inkább szükségét érezték a vállalkozók a drasztikus intézkedéseknek.
Energiaárak és alapanyagárak
2023-ban az energiaárak és az alapanyagárak változása, illetve a turbulens gazdasági környezet továbbra is nagyon komoly gondot jelent a vállalkozók számára. A kutatás alapján a vállalkozások a legnagyobb számban ismét a rezsit és a magas alapanyagárakat érzik a legnagyobb kihívásnak, hasonlóan a tavalyi eredményekhez.
Milyen válaszokat adnak a vállalkozások a kihívásokra?
Bár az infláció, az energiaárak és az alapanyagárak az előző évihez hasonló súlyú nehézséget jelentenek, a gazdasági hatások ellensúlyozására adott megoldásokban már jelentősebb változások láthatók. Az előző évhez képest közel 20 százalékkal többen jelölték meg, hogy új piacok nyitásában vagy üzleti bővítésben gondolkodnak, vagyis előre menekülnének, illetve a működési költségek csökkentése is hangsúlyosabbá vált, ezt több mint másfélszer annyian alkalmazzák, mint tavaly. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az áremelés, illetve az ügyfélkör szélesítése a magas árszint megtartása mellett már kevésbé jellemző vagy lehetséges megoldás, mint 2022-ben.
Emelkedett azonban azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a beszállítókon igyekeznek költséget faragni, illetve előremutató, hogy jóval többen jelezték, hogy új termék vagy szolgáltatás fejlesztésében gondolkodnak.
A költségcsökkentés egyik lehetséges eszköze a digitális átállás: a vállalkozók egyre nagyobb arányban használnak digitális csatornákat vállalkozásuk mindennapjai során, és ezzel összhangban nőtt az elektronikus banki szolgáltatásokat használók aránya is. További emelkedést mutat az online számlázók használata, a könyvelő és bérszámfejtő programok igénybevétele is. Az elektronikus megoldásokat bevezetni tervezők között a digitális aláírást, és a különféle adminisztrációs segítségek (digitális jelenléti ívek, nyilvántartások, alvállalkozói dokumentumok) bevezetését tervezik a legtöbben. A válaszok összesítéséből az is kiolvasható, hogy a vállalkozói szféra alapvetően nyitottan reagál a digitális újításokra, igénylik és használják is az új kényelmi fejlesztéseket.
A digitális megoldásoké a jövő
Illés Zoltán, az MBH Bank mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: „A kutatási eredmények megerősítettek minket abban, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt érdemelnek azok a digitális megoldások, melyek túlmutatnak a hagyományos banki szolgáltatásokon. Ennek megfelelően fejlesztjük tovább a BUPA pénzügyi asszisztensünket, amely már a vállalkozás ötletének megszületésétől kezdve segíti ügyfeleinket a cégalapítás folyamatában, illetve számos hasznos funkcióval támogatja a vállalkozások mindennapjait, a könyvelői szolgáltatástól kezdve a számlák kezelésén át a cash flow menedzsmentig.”
A hagyományos banki szolgáltatásoknál ugyanakkor nem jellemző, hogy nagyobb átalakítást terveznének a vállalkozások: a megkérdezettek 62 százaléka marad az eredeti konstrukciónál, 35 százalék bővítené a digitális csatornáit, 17 százalék pedig támogatott hitel felvételére készül.
A kormányzati támogatásokat hozzávetőleg a vállalkozások fele (55 százalékuk) ismeri, 11 százalék tervezi is ezek felvételét. Ez utóbbi szám az előző év méréseihez képest visszaesés, de ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy amíg az új támogatási ciklus nem indul el, az ügyfelek is várakozó állásponton vannak a tervezéssel.
