<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Állami Számvevőszék elnöke után most Bánki Erik beszélt a nulla százalékos személyi jövedelemadó (szja) kapcsán. Hiába azonban az újabb kormányközeli nyilatkozat, realitása ennek nagyon kevés van. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy tíz éve tologatja a kormány az egyszámjegyű szja-t is.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke pár héttel ezelőtti nyilatkozata szerint "az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik".  Éppen ezért meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy mindenki megfelelő megélhetést találjon idehaza, így akár nulla százalékos is lehetne a személyi jövedelemadó.

Ezt az ötletet támogatta Bánki Erik, az országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke a szerdai nyilatkozatában. Szerinte a javaslat első hallásra ugyan hajmeresztőnek tűnhet, de a kormány adópolitikájával egy irányba mutat.

"Én bizottsági elnökként megfontolandónak tartanám - persze a költségvetési kihatásait meg kell nézni -, hogy ha a koronavírus-járványra való tekintettel, átmeneti időszakra, bizonyos bérszintig lehetővé tennénk azt, hogy ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni" - mondta Bánki Erik.

Kampányfogás vagy komolyan vehető elképzelés?

A nulla százalékos személyi jövedelemadó az elmúlt 10 év ismeretében nehezen vehető komoly elképzelésnek, főleg abban a formában, ahogy azt az ÁSZ elnöke felvetette. Az szja a költségvetés egyik legnagyobb bevételi forrása, az idei évben például 2717 milliárd forintra számít a kormány. Túlzott magyarázat nélkül tehát is könnyen belátható, hogy az szja teljes eltörlése óriási, kigazdálkodhatatlan lyukat ütne a központi büdzsén. Azt sem látni, hogy az intézkedés más területre gyakorolt hatásai pótolni tudnák a kieső bevételeket.

Reális elképzelés vagy kampányfogás? (Fotó: MTI)Reális elképzelés vagy kampányfogás? (Fotó: MTI)

Az ötlet felvetésének időzítése nyilván nem lehet véletlen. Egyrészt a kormány már elmozdult abba az irányba, hogy bizonyos csoportoknak adómentességet biztosítson, másrészt a közelgő választások tényétől sem lehet eltekinteni. 2022-től a 25 év alattiak számára biztosítja az szja-mentességet, de ez sokkal inkább a családpolitikai célokat szolgálja, ahogy a négy gyermeket nevelők mentessége is. Abban az esetben pedig ha meglesz idén az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, akkor egyszeri alkalommal a gyereket nevelők az átlagbér szintjéig visszakapják az idén befizetett szja-t. Ezek azonban vagy egyszeri intézkedések, vagy a társadalom olyan kis rétegét érintik, hogy a költségvetési hatásuk probléma nélkül kigazdálkodható.

A nulla százalékos szja, mint kampányfogás viszont jól működhet. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen intézkedést adott esetben csakis fokozatosan, több éven keresztül lehetne végrehajtani. Egyik évről a másikra történő bevezetése a teljes költségvetést brutális mértékben felborítaná, ami egyenlő lenne az állam pénzügyeinek teljes összeomlásával. Így tehát

a választások előtt arra mindenképp megfelelő eszköz lehet a nulla százalékos szja ötlete, hogy jelezze a kormánypártok irányultságát, hosszú távú terveit. Azt, hogy mit szeretne majd valamikorra elérni.

Ha valaki azonban rendszeresen követi a gazdasági híreket, erősen szkeptikus lehet a mostani felvetés kapcsán. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után célul tűzte ki az egyszámjegyű személyi jövedelemadót, ám az akkori 18 százalékról csak 15 százalékig sikerült eljutni 10 év alatt. Pedig Orbán Viktor nagyon szerette volna, ha ezt már az előző évtized végéig abszolválják. Az egyszámjegyű szja rendre felvetődött az elmúlt 10 évben, nyomatékosítva, hogy nem feledkezett meg erről a vállalásáról a kormány, ám minden alkalommal jelezték azt is, hogy ez egy hosszabb távon elképzelhető terv, feltétele pedig az ország és a gazdaság megerősödése.

Jogos tehát a kérdés: ha 6 százalékpontot nem sikerült ennyi idő alatt lefaragni az szja-ból, akkor mennyire komolyan vehető szándék a nulla százalék?

Mentesüljenek a kiskeresetűek

A Bánki Erik által felvetett ötlet, hogy bizonyos bérszintig, átmenetileg mentesüljenek az érintettek, már reálisabb elképzelés, bár költségvetési hatása ennek is jelentős lenne. A példa kedvéért feltételezzük, hogy ez a bizonyos bérszint a garantált bérminimum 219 ezer forintja lenne. Erre 32 850 forint szja-t fizetnek az érintettek havonta, ami éves viszonylatban 394 200 forintot jelent. Korábbi hírek szerint feltételezhetjük, hogy az egymilliót is meghaladja azok száma, akik minimálbérre vagy garantált bérminimumra vannak bejelentve. Éves szinten tehát 394 milliárd forinttól esne el a büdzsé, ez az összeg pedig még magasabb lenne, ha a magasabb szinten húznák meg a jogosultsági határt. Egyszeri mentesség esetén ez azonban kigazdálkodható tétel lenne az állam számára és nem okozná a büdzsé összeomlását.

A kiskeresetűeknek tett gesztussal a kormány az ellenzék vitorlájából is kifogná a szelet.

Áprilisban az MSZP az előválasztási programja részeként vetette fel az adómentes minimálbért, melyet a benyújtott törvénymódosító javaslatával már idén júliustól életbe léptetett volna. A módosító azonban nem ment át a parlamenten, viszont jó ötletet adhatott a kormánypártoknak.

Ha egyébként a kormány szja-mentessé tenné az alacsonyabb fizetéseket, meglehetősen faramuci helyzet állna elő. 2010-es hatalomra kerülése után az Orbán-kormány az egyenlő teherviselés érdekében az addigi progresszív adórendszert egykulcsossá tette és megszüntette a minimálbéresek adójóváírását. Így az érintettek azt tapasztalták, hogy a korábban 0 forintnyi szja a bruttó bérük 16 százalékára ugrott fel (azóta az szja-kulcsot 15 százalékra mérsékelte a kormány).

Alig van ilyen ország a világon

Bár realitása szinte nincs is annak, hogy teljesen megszűnjön az szja-fizetési kötelezettség a dolgozóknak, mégis érdekes körbenézni a világban, hogy mi a helyzet a jövedelmek adóztatásával.

Európában a magyar 15 százalékos szja-kulcs a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennél alacsonyabb adómérték csak Romániában és Bulgáriában van, egyaránt 10-10 százalék. A világ országait nézve is alacsonynak számít a 15 százalék, miközben a Trading Economics adatbázisa alapján csak néhány olyan ország akad, ahol nem adóztatják a béreket. Ezek jellemzően a gazdag Perzsa-öböl térségében fekvő országok, de néhány Karib-térségben lévő ország is úgy döntött, hogy nem terhelik a béreket jövedelemadóval. Mutajtuk a listát:

  • Bahama-szigetek
  • Bahrein
  • Bermuda
  • Brunei
  • Kajmán-szigetek
  • Kuvait
  • Omán
  • Katar
  • Szaúd-Arábia
  • Egyesült Arab Emírségek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.