Péntek reggel ismét a Kossuth rádió vendége Orbán Viktor miniszterelnök.
„A jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe” – erről is beszélt Orbán Viktor a rádióban
Ha péntek reggel, akkor kormányfői rádióinterjú.
Ismét megszólal a kormányfő
A kormányfő az európai parlamenti, illetve önkormányzati választások közeledtével biztosan hosszan fog arról beszélni, mennyivel emelik a vártnál magasabb infláció miatt a nyugdíjakat.
A ’90-es évek közepét idéző, húsz százalékot is meghaladó pénzromlás csökkenni kezdett, és míg a magas inflációért a kormányzat a jegybankot tette felelőssé, a csökkenő értékeket saját sikerének szereti beállítani. Orbán Viktor lehet, hogy erre is ki fog térni.
A miniszterelnök emellett vélhetően a háborús helyzetet is értékelni fogja.
Nyugdíj-kiegészítés
A költségvetés nem engedhetné meg magának a nyugdíj-kiegészítést – kezdte a beszélgetést Orbán Viktor. Közölte, a büdzsét mindig hiányra tervezik, de akkor leszünk sikeres és boldog ország, ha nem ilyen lesz. A miniszterelnök azt mondta, nem engedhetik meg, hogy „tisztességben megőszült” emberektől megvonják a juttatást.
„A kormánynak az a dolga, hogy időnként ilyen lehetetlen dolgokra vállalkozzunk”
– tette hozzá Orbán Viktor. Emlékeztetett, visszaépítették a tizenharmadik havi nyugdíjat, és a mostani emelés is beleépül a következő hónapok nyugdíjába.
Infláció
A kormányfő szerint úgy kell kezelni az inflációt, hogy a jegybank normálisan viselkedik, a kormány pedig fékezi az árakat. Elismerte a jegybanki tudást, de a kormányfő azt mondta, „a jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe”, mert az infláció fává nőtt, bicska helyett fejsze kellett – utalt az ársapkákra, kötelező akciózásra, versenyeztetésre Orbán Viktor.
A kormányfő szerint az infláció leküzdését külföldön a jegybankra bízzák, de itthon a kormány döntései miatt lett sikeres. Az idei évet szánja az infláció letörésére, a jövő évre a jegybankhoz hasonlóan 4-6 százalékos inflációt terveznek, 2024-től bérnövekedést, gazdasági növekedést és a versenyképesség növekedését szeretnék elérni.
A miniszterelnök szerint augusztusban már reálbérnövekedés volt. Optimista az általa látott előrejelzések miatt, ezért 2024-et a gazdasági növekedés visszaépítésének éveként jelölte meg.
Háború
Magyarország már a kitörésekor másként látta ezt a háborút, mint más országok, ez nem a mi háborúnk – mondta Orbán Viktor. Kiemelte, ő a háború elszigetelésén dolgozott, míg úgy vélte, a Nyugat annak globálissá tételét szerette volna elérni.
Szerinte a háborúba csak akkor szabad beszállni, ha világos célok vannak, de a nyugati államok ezt a mérlegelést nem végezték el.
A kormányfő szerint olyan fegyvereket vetnek be, amik akár a magyarokat is elérhetik.
Ukrajna és a nyugati integráció
Ukrajna EU-s tagságáról Orbán Viktor azt mondta, ehhez minden tagállam hozzájárulása szükséges, akár népszavazás, akár parlamenti jóváhagyás útján. A két éven belüli tagságot a magyar kormányfő kizárta. Úgy vélte egy olyan országnak, amelynek területi háborúja van, nem tudjuk, mekkora a népessége, nem szabad taggá válnia, így még a tárgyalások megkezdéséről sem szabad beszélni.
Uniós pénzek
Az ukránoknak adandó uniós forrásokról a miniszterelnök azt mondta, „elfogytunk”, ehhez a tagállamoknak több pénzt kell befizetnie. Magyarország kétmilliárd euróval több pénzt kap évente, mint amennyit befizet, ha Ukrajnának adnánk hitelt vagy támogatást, azt tőlünk vennék el. A hitelfelvételt elutasította, mert azt nem az EU fejlesztésére fordítanák, szerinte ezzel
„gyermekeink és unokáink jövőjét kockáztatnánk”.
A magyar gazdaságnak járó uniós pénzekről azt mondta, Brüsszel körülbelül 3 milliárd euróval tartozik. „Négyszázas árfolyammal számolva az 1200 milliárd forint” – mondta Orbán Viktor. (A jövő évi büdzsét 385 forintos euróárfolyamon tervezték – A szerk.) A kormányfő szerint az EU komolytalan kérdésekkel tartja vissza a pénzeket, és úgy látja, a lengyel választások eredményére várnak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a „brüsszeli bürokraták” meg akarják buktatni a lengyel kormányt.
Migráció
A migrációs paktumot hátrafele tett lépésnek nevezte a miniszterelnök, szerinte ez hosszabb távon jelentkező veszély. A migráció okát a Földközi-tenger két oldalán jelentkező demográfiai eltérésekben látja, az bűnözéssel, terrorcselekményekkel, együttélési képtelenséggel jár – mondta.
A migrációt csak úgy lehet megállítani, ha a migránsokat nem engedik be, vagyis csak pozitívan elbírált kérelem esetén lehet beengedni őket az Európai Unióba – szögezte le a miniszterelnök, hozzátette, a segítséget kellene odavinni, ahonnan indul a migráció, például a Száhel-övezetbe.
Orbán Viktort az lepte meg, hogy a csehek után a szlovákok álláspontja megváltozott ebben a kérdésben. Eddig a lengyel-szlovák-magyar-horvát frontvonal állt, de most ez a területi folytonosság megszakadt – közölte a kormányfő
Vége
A beszélgetés véget ért, köszönjük figyelmüket!
