Visszatért a pozitív tartományba a K&H nagyvállalati növekedési indexe, jelenleg 9 ponton áll, és az előző negyedévi mínusz 3-ról emelkedett erre szintre – mondta a pénzintézet sajtóbeszélgetésén a K&H vállalati divíziójának vezetője.
Bodor Tibor ismertette, hogy az index két részindexből, a nagyvállalati növekedési és a makró részindexből áll. Előbbi magába foglalja több más mellett a vállalatok árbevételét, nyereségét, beruházási volumenét, az alkalmazottak létszámát, és a finanszírozási lehetőségek igénybevételét. A másik összetevő az aktuális gazdaságpolitikai folyamatokra reflektáló makro részindex, amely tükrözi a gazdaságpolitikára és az árfolyam alakulására vonatkozó várakozásokat.
Fotó: DepositPhotos.com
Pozitív trendfordulót hozott 2026 második negyedéve, ebben döntő szerepe volt az áprilisi országgyűlési választásnak.
A makro részindexben volt a legnagyobb kiugrás, 17 pontos, miközben 2026 első negyedévében sokkal kedvezőtlenebbek voltak a vállalatok várakozásai. Akkor ez a részindex -14 ponton állt, tehát a változás rekordmagas, 31 pontos felpattanás. A vállalati részindex is emelkedett, 6 pontra az első negyedévi 1 pontról, így összességében a K&H nagyvállalati növekedési indexe 9 pontot ért el a 2026 első negyedéves -3 ponthoz képest.
Az optimizmus minden cégméretnél megjelent, bár eltérő mértékben. A középvállalatok várják a legnagyobb árbevétel-növekedést, a legnagyobbaknál felfelé ívelnek a profitvárakozások, összességében ők a legbizakodóbbak. A közepes méretű vállalatoknál százból csak négy jósol árbevétel-csökkenést, árnyalja viszont a képet, hogy a legkisebbek átlagos profitvárakozásai továbbra is negatívak.
A nagyvállalatok rövid és hosszú távon is javulást várnak itthon a gazdaság helyzetében. A pénzintézet vállalati divíziójának vezetője kiemelte, hogy az adatgyűjtés a 2026 április 12-i parlamenti választások után történt. Úgy fogalmazott, hogy „a bizalom és az optimizmus vezeti ezeket az értékeket”, a legmeghatározóbb most az, hogy milyen gazdaságpolitikát fog követni az új kormány.
Bodor Tibor a területi különbségekről elmondta, hogy a kis-, és középvállalkozások (kkv) Nyugat-, és Kelet-Magyarországon voltak derűlátóbbak, a nagyvállalatok pedig inkább Közép-Magyarországon. A kkv-k minden szektorban, de különösképpen az ipari szegmensben optimisták, a nagyvállalatok pedig elsősorban a kereskedelem területén.
A vállalati optimizmus mellett a fogyasztói bizalom is kilőtt
A vállalti bizalmi index mellett a fogyasztói bizalom is emelkedett. Ez már „kirobbanó optimizmus”, a trend szerinti nagyon pesszimista magyar fogyasztói hangulat elérte a nulla értéket – erről már a pénzintézet vezető elemzője beszélt. Németh Dávid elmondta, hogy az elmúlt években elsősorban az inflációs sokkok rontották a lakosság hangulatát. Év elején is volt egy kisebb inflációs sokk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban éppen a legutóbbi Inflációs jelentésének közzétételekor drasztikusan lefelé módosította az inflációs pályáját.
Fotó: Klasszis Média
„Meglepő volt ez a revízió” – tette hozzá Németh Dávid, emlékeztetve, hogy a jegybank 1,8 százalékos éves átlagos inflációt vár, míg a piaci prognózis 2,1-2,3 százalék erre az évre. Úgy vélte, hogy a júniusi inflációs adat még a májusi szinten maradhat, de júliusban már megugorhat a fogyasztóiár-index, hiszen díjemelések történtek július elsejétől (a taxik, a parkolási és telekommunikációs cégek emelték a díjaikat), ez pörgeti majd az inflációt.
A K&H év végére 3 százalékra várja az inflációt, ami jóval magasabb, mint az MNB várakozása, hiszen olyan nyitott kérdések is vannak még, mint hogy mekkora kárt okoz várhatóan itthon az aszály, milyen lesz a termés – sorolta az elemző. Németh Dávid elmondta, a nettó reálbérek 9 százalékkal növekedhetnek, vagyis a lakossági fogyasztás is dinamikusan bővülhet és várakozásaik szerint egész évben 5 százalék körül nőhet a fogyasztás. Ezt a hétfő reggeli kiskereskedelmi adat is alátámasztja.
A hazai költségvetés helyzete nagyon aggasztó, kellemetlen meglepetés volt a 9 százalékos GDP-arányos deficit.
Németh Dávid szerint az, amit elsőre a kormány a hiány alakulásáról megtudott, aggodalomra ad okot, de még tart a büdzsét átvilágítása. Idén 7 százalékos lehet a deficit, az elsődleges egyenleg hiánya pedig 3 százalék körül alakulhat. A hozamszintek esésével a következő években jó esély van arra, hogy a kamatkiadások is „olvadnak”. A K&H vezető elemzője azt várja, hogy stabil árfolyam mellett a nominális felzárkózásunk is felgyorsulhat.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Bodor Tibor a piaci folyamatokról szólva elmondta, hogy eddig döntően államilag támogatott hitelezés volt, piaci alapú nem nagyon. Úgy vélte, meg kell tartani a támogatott konstrukciókat, az viszont helyes lépés volt szerinte, hogy a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleit július 15-től már nem lehet 3 százalékos kamattal elérni. A K&H vállalati divíziójának vezetője kérdésünkre közölte, hogy szakmai körökben már elkezdődött a gondolkodás arról, hogy milyen mértékben maradjanak meg a támogatott hitelek. Az irány egyértelmű, el kell mozdulnia a gazdaságnak a piaci hitelezés félé, és sokkal célirányosabb megközelítést kell alkalmazni.
