Az orosz-ukrán háború egyik neuralgikus pontja az európai gázfüggés. Az uniós országok átlagosan 40 százalékban Oroszországból vásárolják a felhasznált gázt. A szállítások leállítása így számukra is komoly gazdasági fenyegetés. Persze a függés kölcsönös, hiszen az unió által elrendelt szankciók az energiahordozók importját eddig megkímélte, és az orosz állam számára az olaj- és gázeladás maradt az egyetlen komoly exportbevétel.
Azaz Moszkva is csak korlátozott módon tudja a gázfegyvert bevetni. Ha teljesen elzárják a csapokat, azzal a saját sírját is megásná a háborús agresszor állam.
A korábbi szankciók miatt viszont a háborút követően a rubel megroppant, mélypontján a korábbi értékének közel felét elvesztette. Moszkva annak érdekében, hogy a rubel totális összeomlását elkerülje, új szabályokat vezetett be a gázeladások során. Azt találták ugyanis ki, hogy a vásárlók a jövőben rubelben fizessenek, így a nyugati energiavállalatok megtartanák a mostani szankciók között a rubel árfolyamát. Hiszen a külkereskedelmi kapcsolatok szinte teljes megszűnése és a pénzforgalmi korlátozások miatt a nemzetközi vállalatok és pénzintézetek rubelkínálata odaveszett, ezzel szemben viszont a gázvásárlásoknál elvileg keletkezett egy komoly vételi oldal, aminek eredményeként a rubel visszaerősödött a háború előtti szintig.
Mivel azonban a rubelben való fizetés egyoldalú szerződésmódosítás lett volna, a Vlagyimir Putyin által aláírt jogszabály megengedőbb lett, és annyit kötött ki, hogy a barátságtalannak nevezett országoknak a fizetéskor a Gazprombankban nyitott számlára kellett az energiahordozó vételárát euróban vagy dollárban (a szerződésben foglaltak szerint) utalni, majd a pénzintézet ezt átváltva egyenlítette ki az orosz szabályok szerint rubelben a vételárat.
A kardcsörtetés azonban április végén folytatódott, ekkor ugyanis a Gazprom orosz energiaipari óriáscég közölte a lengyel PGNiG-vel, hogy leállítja a Jamal-vezetéken a gázszállítást, amely Oroszország irányából Lengyelországba megy. Hogy a szállítások felfüggesztése átmeneti, és csak egyfajta figyelmeztetés az oroszok részéről, vagy kőbe vésett döntés, amelyet nem fognak megmásítani, az egyelőre nem egyértelmű, írta lapunk akkor. Azóta kiderült, ahogy arról a napokban a G7 írt, hogy a leállás csupán néhány napig tarthatott, hiszen május elején a Jamal-vezetéken ismét volt tranzit. Az adatokból persze nem derült ki, hogy a PGNiG volt-e a vevő, vagy más kereskedő. Az viszont egyértelműnek tűnik a cikk szerint, hogy Lengyelország kapta a szállított gázt, hiszen a vezeték ismételt forgalomba helyezése után a németországi irányból érkező gáz mennyisége hasonló mértékben csökkent, mint amennyi a Jamal-vezetéken érkezett Lengyelországba.
Hasonló volt a helyzet a másik megfenyített ország, Bulgária esetében. Ezen a vezetéken nem állt le teljesen a szállítás, már csak azért sem, mert Szerbiát teljesen, míg Magyarországot részben ezen keresztül látják el. A továbbított mennyiség viszont nagyjából egy héten keresztül alacsonyabb volt a korábbiaknál. Május 2-án viszont a korábbi mennyiség áramlott a hálózaton. Így vagy a Gazprom állította helyre a szállítást, vagy az adott vezetéken a bolgárok más forrásból, például Azerbajdzsánból vásároltak energiahordozót. Miután azonban ugyanakkor indult újra a Jamal-vezetéken is a szállítás, ezért nagy valószínűséggel az oroszok léptek itt is.
Ezt egyébként erősíti, hogy a Bloomberg szombati írása szerint a Gazprom levelet írt európai ügyfeleinek, amelyben megnyugtatta őket arról, hogy továbbra is tudnak fizetni a gázért a szankciók megsértése nélkül. Oroszország tehát a lengyelekkel és bolgárokkal tanúsított keménykedés ellenére aligha akarja felrúgni a szerződéseket és továbbra is számol a gázeladásokból származó bevételekre.
A Bloomberg által látott levelében a Gazprom azt jelezte az ügyfeleinek, hogy a Kreml május 4-én közzétett új rendelete „tisztázza a rubelfizetésről szóló eredeti rendeletben meghatározott eljárást”. A nyugati vásárlóknak a jövőben nem a Gazprombanknak kell fizetni, amely az átváltás után átutalja az összeget a Gazpromnak. Ehelyett a vevőktől kapott devizát az orosz Nemzeti Elszámolóközpontnál vezetett számlákon keresztül fogják rubelre váltani. Így az oroszok szerint kiiktatták azt a harmadik felet, amely az uniós szankciókat megsértette volna.
Miután az Európai Unió jelenleg az orosz olajimport korlátozásán dolgozik, elképzelhető, hogy a gázszállítások körüli viták ezzel nyugvópontra jutnak. A kérdés inkább az lesz, hogy az olajembargót leghangosabban ellenző országokat, így Magyarországot és Szlovákiát milyen mentességgel és egyéb támogatásokkal tudja most Brüsszel meggyőzni. Az ugyanis biztosnak látszik, hogy az első körben ajánlott mentességet a két országban is érintett Mol, illetve a szlovák és a magyar kormány is kevesli.
