Minden régióban és minden korosztályban sikerült csökkenteni a szegénységet a bázisévhez, 2008-hoz viszonyítva - derül ki Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkárának válaszából, melyet Gurmai Zita, MSZP-s képviselő kérdésére adott. A parlamenti képviselő az iránt érdeklődött a pénzügyminiszternél, Varga Mihálynál, hogy "A szegénység csökkentése területén kidolgozott európai uniós módszertan és mérés tekintetében kik azok, akik a szegénységi kockázatot elérik? Ez hogy néz ki korosztályos és regionális bontásban?". A miniszter helyett azonban az államtitkárától érkezett a nem túl részletes választ.
Rákossy Balázs felidézte, az EU2020 stratégia keretében Magyarország nemzeti célként a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának 5 százalékpontos csökkentését vállalta, azaz mintegy 450 ezer fő kiemelését a szegénységből 2020-ig.
"Az elmúlt évtizedben 907 ezer főt - a nemzeti célként kitűzött szám kétszeresét - sikerült kiemelni a szegénységből. 2008-2018 között hazánkban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya 8,6 százalékponttal csökkent, ez jóval meghaladja a tagállamok átlagos, 1,3 százalékpontos csökkenési ütemét" - írja Rákossy.
Ráadásul a lakosság élethelyzetének javulása minden korcsoportban tetten érhető, de a legnagyobb, közel 10 százalékpontos javulás a 16 év alattiak, valamint a 16 és 24 év közöttiek körében történt.
Regionális viszonylatban a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva az államtitkár szerint minden régióban javulás mutatkozott, átlagosan 5,9 százalékponttal csökkent a szegénységnek és társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya 2011 és 2017 között. Kiemeli: a legnagyobb javulás pont a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó Észak-Alföld, Dél-Alföld, valamint Dél-Dunántúl régiókban következett be.
Szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitettek
A Központi Statisztikai Hivatal honlapja szerint a mutató a szegénység kockázatának kitett vagy súlyos anyagi deprivációban élő személyek, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők összege. Minden személyt egyszer vesznek számításba, akkor is, ha több részmutatóban érintettek. A szegénységi kockázatnak kitett személyek azok, akik a szegénységi küszöb alatti ekvivalens jövedelemmel rendelkeznek, mely küszöb az országos rendelkezésre álló medián ekvivalens jövedelem 60%-a (társadalmi juttatások után). Az anyagi depriváció a gazdasági nyomásra és tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó mutatókat fedi le. A súlyos anyagi deprivációban élők életkörülményeit az erőforrások hiánya súlyosan korlátozza, és az alábbi 9 deprivációs tétel közül legalább 4 vonatkozik rájuk:
- i) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék,
- ii) lakás megfelelő fűtésének hiánya,
- iii) váratlan kiadások fedezetének hiánya,
- iv) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya,
- v) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,
- vi) anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival,
- vii) anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel,
- viii) anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval és
- ix) anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők azok a 0–59 éves emberek, akik olyan háztartásban élnek, amelyben az elmúlt év során a 18–59 éves felnőttek teljes munkapotenciáljuk kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával.
