A csütörtöki Kormányinfón ismertette a rezsistop kapcsán a legfontosabb tudnivalókat Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Ám már akkor egyértelmű volt, hogy számos, a fogyasztók szempontjából nem lényegtelen részletkérdésben nem született döntés. Az intézkedésre azért volt szükség, mert 2022-ben, a kedvezményes rezsiárak meghatározásakor az átlagfogyasztást túllépőknek a többletfogyasztásra gyakorlatilag az intézkedéskor csúcsra ugró tőzsdei árat szabták meg. A lakossági piaci ár néven illetett összeg már 2022 végén is magasabb volt, mint a földgáz európai tőzsdei ára, az azóta jelentősen visszaeső jegyzésekhez képest irreálisan magas. Érdekesség, hogy miközben a kormány gyakran azzal kampányol, hogy az uniós fővárosokat összevetve a budapesti (rezsicsökkentett) gázárak a legalacsonyabbak, azt soha nem teszik hozzá, hogy az ezt túllépők viszont az EU legdrágább gázával fűtenek.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a magyar politikai innovációnak azért is volt sikerterméke a rezsicsökkentés (amely valójában nem volt teljesen új találmány, hiszen gázártámogatás néven hasonló intézkedés élt korábban is), mert energiaszegénység (2025-ös becslések szerint) akár a lakosság 20 százalékát is érintheti, vagyis ennyi ember számára okoz gondot a villany- és a fűtésszámla kifizetése. Ennek hátterében nemcsak az alacsony jövedelmek állnak, hanem az is, hogy a hazai lakásállomány egy része rendkívül rossz állapotú, és energetikai szempontból kiugróan pazarló.
A túlzás nélkül büntetőáras sávot a lakosság gyorsan megtanulta elkerülni, részben energiatakarékossággal, részben más fűtési módok – például fűtésre is használható klímák – alkalmazásával. A lakossági fogyasztás változása is komoly szerepet játszott abban, hogy a háború előtti időszakban még 11 milliárd köbméteres magyarországi gázfogyasztás az árváltozások hatására 2024-re 8,5 milliárdra zuhant.
Az elmúlt három évhez képest az idei január viszont szokatlan hideg időt hozott, ami azzal fenyegetett, hogy nagyon sok fogyasztó számára húsbavágó gázszámlák érkeznek majd. Ha valaki fogyasztása minimálisan az 1729 köbméteres átlag alatt volt, és ennek megfelelően a januári időszakban az elmúlt években 350 köbméter gázt fogyasztott januárban, annak nagyjából 35 ezer forint volt a havi számlája. Ha viszont a mostani hideg miatt – ahogy az az országos többletfogyasztásból is látszik – 30 százalékkal több földgázt égetett el, annak a számlája nem ilyen arányban növekedett volna, hanem közel 120 ezres gázszámla várt volna rá. Ez a választások előtt komoly politikai népszerűségvesztést eredményezhetett volna, amit a kormány nyilvánvalóan nem akart megkockáztatni.
Emiatt hozták a rezsistopnak elkeresztelt intézkedést, amelyről a Kormányinfón az derült ki, hogy a kabinet 30 százalékos fűtési kedvezményt biztosít a januári fogyasztás után. A támogatást minden háztartás csak egyszer veheti igénybe, attól függően, hogy gázzal vagy villannyal fűt. A kedvezményt külön nyilatkozattal lehet kérni, és aki villannyal fűt, annak április 30-ig jeleznie kell ezt. Aki nem nyilatkozik, és földgázt is használ, az automatikusan a gázszámlán kapja a kedvezményt. A havonta diktálóknak két részszámlán írják jóvá a támogatást.
Fotó: Depositphotos.Com
Bár a kedvezményt biztosan megkapják a fogyasztók, sokak számára okozhat nehézséget az a kitétel, hogy aki már megkapta a januári számlát, annak azt javasolták, fizesse be, majd később korrigálják a számláját. Hasonlóan kellemetlen, hogy az átalánydíjasok csak az éves elszámoló számla után tudják érvényesíteni a kedvezményt, így ez akár az év második felére, sőt akár 2026 végére is tolódhat. A feltöltős mérővel rendelkezők egyszeri 7000 forintot kapnak. A távhősök a szolgáltatójukon keresztül jutnak hozzá a kedvezményhez.
A 30 százalékos kedvezmény számításához a kormány jelleggörbét használ, feltételezve, hogy a hideg miatt nőtt a fogyasztás. A januári fogyasztást ezért 1,3-del szorozzák fel. Mindenki pontosan kiszámolhatja majd a járó mennyiséget a közzétett képlet alapján. Az éves leolvasások eltérő időpontjai miatt a kedvezmény érvényesítése fogyasztónként változik. Akik 2025-ben a rezsivédett sávon belül végeztek, továbbra is ott maradnak, a januári többlet nem teszi őket a sáv fölé, ennek ellenére a 30 százalékos kedvezmény nekik is jár.
Az MVM hétvégi közleménye pontosította a Kormányinfón elhangzott információkat. Mint azt jelezték, földgáz esetén a fűtési kedvezmény automatikus, a kedvezményes mennyiség meghatározása minden mérővel rendelkező ügyfél esetén a rezsistop bejelentésekor az MVM-nél rögzített elszámolási mód szerint történik. Egyenletes vagy hőmérsékletfüggő részszámlázás esetén az MVM a legutolsó elszámoló számlán szereplő éves mennyiség januárra eső részét veszi alapul, amelyet az idén januári országos átlagos fogyasztásbővülésnek megfelelően 30 százalékkal növel, majd e növelt mennyiség 30 százalékának megfelelő mértékű, egyszeri mennyiségi kedvezményt biztosít. Havi diktálás esetén az idén januárra számított földgázfelhasználás 30 százalékának megfelelő mértékű mennyiségi kedvezményt adnak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy villamos energia esetén a mennyiségi kedvezményre való jogosultságról 2026. április 30-ig szükséges nyilatkozni. E kedvezményre az jogosult, aki más rezsistopos kedvezményt – tehát földgáz vagy távhő – nem vesz igénybe.
A számlázásról is adott tájékoztatást az MVM. Mint jelezte, újraindította a számlák kiküldését. Ugyanakkor, ahogy azt már megjegyeztük, sokak számára fájó lehet, hogy a társaság is arra hívja fel a figyelmet: az eddig kiállított és soron következő számlákat is rendezni szükséges. Könnyebbséget az jelenthet, hogy ha a már kiállított, de be nem fizetett számlán szereplő fizetési határidő eltelt, erre az időszakra nem számítanak fel késedelmi kamatot.
Érdemes megjegyezni, hogy azok számára, akik alacsony jövedelműek és átcsúsznak a „büntetőáras” sávba, komoly érvágást jelenthet, hogy a kedvezmény ellenére is „meg kell hitelezniük” a gázszolgáltatót. A magas számlákat ugyanis be kell fizetni, a kedvezmény jóváírására pedig csak később kerül majd sor. Az nagy kérdés, hogy ha valaki nem fizeti be a véleménye szerint irreálisan magas számlát és megpróbálja egyben rendezni a fizetést, amikor megérkezik a jóváírás, milyen retorzióval szembesülhet. A hidegre való tekintettel ugyan moratóriumot hirdettek az energiaszolgáltatás szüneteltetésére, amely január 31-én lejárt, így egy olyan ügyfél, aki esetleg korábbról akár kisebb tartozást görgetett, a januári megugró számlával könnyen lehet, hogy a kockázatkezelés számára abba a kategóriába esik, amelynél az MVM a szolgáltatás szüneteltetéséről dönt.
Bár megvan a rezsistop forrása, ezzek kapcsolatban is merülnek fel kérdések. A kormány szerint 50 milliárd forintos költséggel járó akció kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy annak felét a költségvetés általános tartalékából állhatják, a másik fele pedig az energiaszolgáltatókat sújtó energiaellátók jövedelemadója (vagy a politikailag sokkal jobban eladható Robin Hood-adó) emeléséből jöhet össze.
Ez a hazai energiatermelőket és -szolgáltatókat sújtó speciális különadó az adózás előtti eredményre vonatkozó, korrigáltalapú adó, ami 41 százalékos mértékű, tehát közel háromszorosa a „normál” társasági adó mértékének. Tekintve, hogy ennek emelése leginkább az MVM-et fogja érinteni, érdekes folyománya lehet az intézkedésnek. Az MVM ugyanis tavaly tavasszal az állami költségvetésbe befizetett osztalék révén érdemben hozzájárult ahhoz, hogy az év elején még siralmas hiányadat májusban sokat javuljon, a novemberi osztalékelőlege pedig a 11. hónapban hozott érdemi javulást – az adóemelés miatt viszont gyengébb eredményt fog produkálni. Így az adóemeléssel a költségvetés a pénz egy részét valójában csak „az egyik zsebéből a másikba teszi”, hiszen az állami cég a nyereségét eddig is befizette a költségvetésbe, most viszont ezt adó formájában fogja megtenni.
