Nyugodtan kijelenthetjük, nem volt túl mozgalmas évük azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek, akiknek – nevezzük így – az utca embereként csak a legfontosabb adózási előírásoknak kellett megfelelni. Jelentős változást nem hozott számukra a 2023-as év. A többiek viszont nem unatkoztak.
A 2023-as év fontos adómódosításai közül a 30 év alatti édesanyák adókedvezményének bevezetését mindenképp ki kell emelni. Az idei évtől érvényes szabályozás szerint az a 25 és 30 év közötti hölgy, aki magzat után családi kedvezményre jogosult vagy gyermeket szül, esetleg fogad örökbe, a nemzetgazdasági átlagbér mértékéig adómentességet kap.
Ennek a kedvezménynek az alapja idén havi 499 952 forint, így a megtakarítás havi 74 993 forint. Hogy 2024-ben mennyi lesz, arról pedig itt írtunk.
És bár Orbán Viktor az ősz eleji Demográfiai Csúcson belengette a háromgyermekes édesanyák teljes szja-mentességének ötletét is, az őszi adócsomagban ez – vélhetően a Pénzügyminisztérium ellenállása miatt – nem szerepelt.
Idén nagy felzúdulást okozott az Orbán-kormánynak az az intézkedése, mellyel a magánszemélyek megtakarításainak hozamát adóztatták meg egy újabb tétellel. A 2023. július 1-je után lekötött megtakarítások hozamát ezentúl a 15 százalékos személyi jövedelemadón felül még 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli. Ez alól kevés takarékossági forma kivétel, közéjük tartozik az állampapír, az ingatlanalapok befektetési jegyei, valamit a tartós befektetési számla jövedelme bizonyos körülmények között.
Jelentős, de csak adminisztrációs változás az átalányadózó egyéni vállalkozók körében (ahová a katából kiszorultak többsége átvándorolt), hogy
2023 óta csak negyedévente kell bevallást adniuk, illetve a közterheket is csak negyedévente kell befizetni.
A kisebb forgalmú adózók számára a helyi iparűzési adó is egy könnyebbséget hozott: 2022-re még a régi szabályok szerint kellett benyújtaniuk a bevallást, azonban egyúttal 2023-tól egy sávosan tételes adózási mód lépett életbe, melynek előlegét szintén május végéig be is kellett fizetniük. Nekik ezentúl bevallást csak akkor kell beadniuk, ha változik az adóalapjuk sávja, azaz átlépik a 12 vagy 18 milliós sávhatárt. Egyéb esetekben a következő évi előleg befizetése helyettesíti magát a bevallást is.
A nagy adózók esetében azonban jóval mozgalmasabbra sikerült 2023, és ez elsősorban a kormányzati kiszámíthatatlanságnak tudható be.
Nem változás, de számukra nagy öröm volt, hogy a kabinet 2023-ra is kiterjesztette a reklámadó-mentességet. Ennél több örömre nem nagyon volt lehetőségük, hiszen a különadók egész évben sújtották őket, sőt némelyik az év során többször is változott. Ez még akkor is igaz, ha adott esetben a változtatás kisebb közteherfizetési kötelezettséget ró rájuk.
És bár korábban arról volt szó, az uniós forrásokért cserébe Magyarország kivezeti a különadókat, erre még nem került sor. 2024-től hírközlési társaságok, majd – jelen állás szerint – következő évtől a többi közművezeték-üzemeltető adója megszűnik, de
a kiskereskedelemből, olajcégektől, bankoktól, biztosítóktól, gyógyszergyártóktól stb. befolyó „extraprofitadót” egyelőre nem tervezik csökkenteni.
Viszont a globális minimumadó kérdésében Orbán Viktorék totális hátraarcot csináltak. A miniszterelnök 2022 végén egy rádiós beszélgetésében maga nevezte „munkahelygyilkos adóemelésnek” a multinacionális nagyvállalatokra kivetendő nemzetközi közterhet, hogy azután az ő kormánya terjessze be (és pártja kétharmados parlamenti többsége fogadja el) az ezt Magyarországon is bevezető adófajtát, a törvény 2024-től hatályos is.
Főleg vidéki kistelepülések polgármesterei körében keltett nagy felháborodást az a változtatás, mely szeptembertől nemcsak megtiltotta nekik a földadó kivetését, hanem az idei évre már beszedett közteher visszafizetését is elrendelte. A fideszes propagandagépezet azt próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy a lépésre azért kerül sor, mert Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere ilyen adóval sújtotta a helyi gazdálkodókat, de lapunk feltárta, a 2015 óta létező lehetőséggel főleg fideszes polgármesterek éltek.
