10,7 százalékkal, 399 ezer forintra emelkedett a nettó mediánkereset a júliust megelőző egy évben – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset továbbra is több mint 80 ezer forinttal magasabb, 479 500 forint, ez 9,4 százalékos éves növekedést mutat. A nettó átlagkereset reálértéke 4,9 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit.
A nettó átlagkereset az információ, kommunikáció ágazatában 751 ezer forint volt, ebben az ágazatban lehetett a legjobban keresni. A pénzügyi, biztosítási szolgáltatások területén 738 ezer forint volt a nettó átlagkereset, és az energiaiparban is megközelítette a 678 ezer forintot. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén viszont mindössze 309 ezer forintot vitt haza egy átlagos dolgozó.
A bruttó átlagkeresetek között többszörös a szórás a jövedelmi ötödöket tekintve. A legmagasabb jövedelmi ötödben megközelítette az 1 millió 450 ezer forintot, a második legmagasabb jövedelmi ötödben viszont mindössze 743 ezer forint volt.
Szűkül az olló
„Kedvező, hogy a medián nettó fizetések majdnem 11 százalékkal nőttek, ennek eredményeként a nettó mediánbéreknél gyorsult a felzárkózás az átlagbérekhez” – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Ebben szerepet játszik, hogy a családi adókedvezményre vonatkozó szabályok júliustól megváltoztak.
Németh szerint érdekes, hogy bár júliusban a reálbérek 4,9 százalékkal nőttek, ennek ellenére a kiskereskedelmi forgalom bővülése lassult ebben a hónapban, mindössze 1,7 százalékkal nőtt.
„2025-ben is az idei, 9 százalék körüli bérdinamikára van kilátás, ebből adódóan a magánszférában a reálbérek 5 százalék körüli növekedésére lehet számítani” – mondta. 2026-tal kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a minimálbér-emeléssel, hiszen a jelenlegi megállapodás 13 százalékos növekedést vetít előre, ugyanakkor a gazdaság gyenge teljesítménye miatt a munkáltatók ezt kevésbé látják reálisnak.
16 százalék az oktatásban
„Az átlagkeresetek növekedése erőteljes, ezzel a növekedési ütemmel elégedettek lehetünk a jelenlegi gazdasági helyzetben. A gazdaság stagnálása tehát a keresetek növekedési ütemén nem látszik, a reálkeresetek is érdemben növekedni tudnak” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, Regős Gábor. Azt ő is hozzátette, hogy a nettó reálkereset emelkedésének egyik oka a családi adókedvezmény növelése.
A nagyon szép átlag mögött viszont igen nagy lehet a szórás – van, aki jelentős béremelkedést tapasztalt és van, akinek alig változott vagy netán még csökkent is a bére. Több szakmában még mindig verseny van a jó szakemberért, ami felfelé húzza a béreket. Például az oktatás területén dolgozók nettó átlagkeresete 16 százalékkal nőtt az elmúlt évben, az ingatlanpiacon dolgozóké 12,7, az egészségügyben dolgozóké viszont csak 2,7 százalékkal.
Regős szerint a reálbér-növekedés az év végén is meghaladhatja a 4 százalékot, ami segíti a fogyasztás bővülését. Ennél érdemben nagyobb béremelkedéshez a gazdasági növekedés beindulására lenne szükség. Az év végéhez közeledve pedig egyre érdekesebb kérdés lesz, hogy a garantált bérminimum milyen mértékben emelkedik.
Jöhet a 6 százalékos reálbér-növekedés?
„Júliusban a költségvetési szférában emelkedett gyorsabb ütemben az átlagbér értéke, amely jelzi, hogy az alacsonyabb keresetűek körében volt nagyobb a bérfejlesztés” – mondta Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A bérdinamikát az oktatás és a közigazgatás ágazat húzta, ahol két számjegyű bérnövekedést regisztrált a KSH. Utóbbinál hozzátett az emelkedéshez, hogy a 30 ezer fő alatti települések önkormányzati dolgozói júliusban 15 százalékos béremelést kaptak.
Az állami szférában további gyorsulást hozhat a kormánytisztviselők szeptembertől érvényes, 15 százalékos béremelése, valamint a pedagógusbér-emelés következő üteme. Molnár ezekkel együtt 4 százalék feletti reálkereset-bővülésre számít az év végén.
Januártól a köztisztviselők és az önkormányzati tisztviselők további 15 százalékos béremelésben részesülnek. A pedagógusok, a vízügyi dolgozók és az igazságügyi dolgozók esetében is bejelentette már a kormány a bérfejlesztéseket, miközben a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz is érdemben gyorsítja majd a bérdinamikát. Molnár szerint ezért jövőre akár a 6 százalékot is meghaladhatja a reálbér-emelkedés. „Ez továbbra is támaszt jelentene a fogyasztásnak, amely így a gazdasági növekedés motorja maradhat” – csatlakozott Regős véleményéhez Molnár.
Inkább félreteszik, mint elköltik
Dinamikus maradt a bruttó átlagkereset növekedési üteme, de ez nem elég az üdvösséghez – mondta Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza. Úgy látja, önmagában az erős bérkiáramlás szükséges, de nem elégséges feltétele a kiskereskedelem vagy általában a fogyasztás és a gazdaság tartósan dinamikus növekedésének.
Annak ellenére, hogy papíron a reálbér júliusban is 4,9 százalékkal bővült éves bázison, a háztartások a többletjövedelmük megszokottnál nagyobb részét takarítják meg. „A gyors bérkiáramlás a vagyoni helyzetet ugyan javítja, de a reálgazdaság növekedését nem segíti olyan nagy mértékben, mint amit ezek a számok önmagukban sugallanának” – mondta Virovácz.
Az állami szféra esetében az oktatásban zajló bérrendezés húzza felfelé az átlagot, és ugyanez igaz a nonprofit szektorra is. Néhány ágazat továbbra is munkaerőhiánnyal szembesül, elsősorban a zsugorodó munkaerőpiaci kínálat miatt, ami erősíti a bérnyomást.
