Amikor a koronavírus-járvány berobbant Magyarországra, nagyon sokáig optimista várakozásokkal tekintett a makrogazdasági számokra Orbán Viktor és kormánya. Még akkor is, amikor már más uniós tagállamokból is az idei költségvetési hiánycélok elengedéséről érkeztek a hírek. A járvány okozta gazdasági nehézségek megoldására, a kialakult feszültségek enyhítésére óriási mentőcsomagokat állítottak össze a kormányok, ami önmagában is rontotta a költségvetési egyenleget.
Az óriási mentőcsomagot a magyar kormány is összeállította április első napjaira, melynek mérete a kormányfő szerint a GDP 18-20 százalékát is elérheti, vagyis értékében a 9200 milliárd forintot. Ennek ellenére Orbán Viktor szigorúan ragaszkodott a maastrichti 3 százalékos hiányszám tartásához. Az elképzelése nem volt teljesen megalapozatlan. Egyrészt a csomag nagyrészt csak átcsoportosításokat tartalmazott, melynek nincs egyenlegrontó hatása, és a jegybank intézkedéseket is magukba foglalták. Másrészt az elmúlt években a magyar gazdaság és költségvetés is rendkívül kedvező állapotba került. Így az idei évre úgy fordult rá a kormány, hogy a büdzsé deficitje a GDP 1 százaléka lehet. Vagyis az uniós kritériumként is meghatározott 3 százalékhoz képest bőven volt mozgástere a kormánynak. A gazdaságmentésnek jóval kedvezőbb költségvetéssel vághatott neki, mint sok más uniós tagállam, bár a teljes mozgásteret sem állt szándékában a miniszterelnöknek kihasználni. A mentőcsomag ismertetésekor közölte: az idei büdzsétől el kell térni, így a költségvetési hiány 1 százalékról 2,7 százalékra módosul. Ez nominálisan 487 milliárd mínusz helyett 990 milliárdot jelent.
A magyar miniszterelnök annak ellenére ragaszkodott vaskalaposan a maastrichti kritériumnak való megfeleléshez, hogy Brüsszel idejében közölte: az idei évben gyakorlatilag elengedi ennek figyelését. Azokat az államokat, akik a járvány és a miatta kialakult válság miatt túllépik a 3 százalékos hiányt, nem "büntetik" kötelezettségszegési eljárással. Orbán Viktor április elején azonban nem dőlt be ennek a brüsszeli álláspontnak. Akkori véleménye szerint ugyanis "később majd fellógatják azokat, akik most elengedik a hiányt. Aki most nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...) az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámán, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok." Orbán Viktor nyomatékosította:
neki a 3 százalékos költségvetési hiány a "vörös vonal", nem szabad afölé menni, mert a "végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát".
Igaz, néhány héttel később, a konvergencia programban rögzített előrejelzés arra engedett következtetni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter győzött ebben a kérdésben. Ő a miniszterelnök nyilatkozatai után jelezte: nem szabad vaskalaposan ragaszkodni a 3 százalékos deficithez. A kormányfő által korábban kommunikált 2,7 százalék helyett ugyanis elmentek addig a bizonyos vörös vonalig. A jövő évi költségvetést is ezzel a várakozással fogadták el és építették fel, így a mai napig a 3 százalékos költségvetési hiány a hivatalos várakozás.
A koronavírus-járvány azonban Orbán Viktor bizakodása ellenére is sokkal nagyobbat ütött a gazdaságon - és a költségvetésen is. A július végi államháztartási mérleg szerint a deficit már a 2100 milliárd forintot is meghaladhatja, és kormányzati nyilatkozatok alapján ősszel újabb gazdaságmentő intézkedések következhetnek. Ám a helyzet azóta csak romlott, hiszen a tárca minap kiadott közleménye szerint
"a gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány - hasonlóan az európai országok átlagához - a bruttó hazai termék 7-9 százaléka lehet."
Többezer milliárdos lyuk lesz az idei büdzsében
Hogy nominálisan mekkora összeg fog hiányozni év végén a költségvetésben, nagyban függ attól, hogy végül milyen teljesítményt nyújt a magyar gazdaság is, mellyel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, széles spektrumon szórnak a prognózisok. Olyannyira, hogy jelen állás szerint a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint kisebb (0,3-2 százalék közötti) növekedés lehet idén - bár ezt a szeptemberi inflációs jelentésben módosítani fogják a jegybanki szakemberek. A legpesszimistább várakozások szerint pedig akár 7 százalékkal is zuhanhat idén a GDP. Az biztos egyelőre, hogy az első félévben 6,1 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére elárulta: várakozásaik szerint még a harmadik negyedévben is recesszió várható, növekedésre pedig jelen állás szerint a negyedik negyedévben lehet számítani.
Hivatalosan - a jövő évi büdzsében rögzített adat alapján - a magyar kormány álláspontja szerint 2020-ban 3 százalékos lehet a recesszió mértéke.
Abban az esetben, ha bejön a kormány számítása és a tényleges adat ezzel egyező lesz, akkor az eredetileg tervezettnek majdnem hétszerese hiányozhat év végén a költségvetésből. A 487 milliárd forintos mínusz helyett 3294 milliárd forint lehet a deficit. És ez még a kedvezőbb forgatókönyvek egyike.
Mivel július végéig már 2100 milliárd forint hiány halmozódott fel a költségvetésben, ha ezt a nominális értéket vesszük figyelembe, még közel 1200 milliárd forinttal romlik az egyenleg az előttünk álló hónapokban. Vagyis havi 238 milliárd forinttal költhetnek többet, mint amennyi bevételhez jut az állam.
Abban az esetben (változatlan GDP-deflátort feltételezve), ha 7 százalékos hiány mellé 5 százalékos gazdasági visszaesés társul, akkor 3226 milliárdos, ha pedig 7 százalékkal zsugorodik a gazdaság, akkor 3158 milliárdos lesz a költségvetés hiánya forintosítva.
A Pénzügyminisztérium közlésében szereplő felső hiányérték számításaink szerint egy újabb ezermilliárdos többletköltést jelent. Ha 3 százalékos gazdasági visszaesés mellett jön össze a 9 százalékos mínusz, az 4235 milliárd forintos deficitet jelentene. Nagyobb gazdasági visszaesés mellett - a nominális GDP csökkenése miatt - alacsonyabb hiányokat kapunk, ám minden esetben felette marad az érték a 4000 milliárd forintnak. 5 százalékos recessziónál 4148, 7 százalékosnál pedig 4060 milliárd forint hiányozhat év végén az államkasszából.
Nem fogunk kilógni az unióból
A Pénzügyminisztérium a közleményéhez csatolt egy táblázatot is, mely a legutóbbi ismert hiánycélokat tartalmazza uniós tagállami bontásban. Ez alapján Bulgária úszhatná meg a legszerencsésebben, 2,9 százalékos költségvetési deficittel, bár ma már ez az adat vélhetően nem állja meg a helyét, mivel március végi hivatalos kormányzati közlésen alapul. Ami már közelebb állhat majd a tényadathoz, az Lengyelország hiányszáma. Egy július végi tájékoztatás szerint a lengyel büdzsé a GDP 4,6 százalékának megfelelő deficittel zárhat idén. Ami sokkal kedvezőbbnek tűnik nemcsak a magyar helyzethez képest, de az unió többi tagállamának várakozásánál is sokkal jobb. A környékbeli országokat nézve
- Románia 6,7 százalékos (június 22-i közlés),
- Horvátország 7 (május eleji adat),
- Ausztria 8 (szintén májusi adat),
- Szlovénia 8,1 (július végi közlés),
- Szlovákia 8,4 (májusi adat),
- Csehország 9 százalékos (június végi adat) költségvetési hiánnyal zárhatja 2020-at.
A legrosszabb helyzetbe várhatóan az olasz költségvetés kerül, mely 11,9 százalékos GDP-arányos deficitet halmozhat fel év végére.
