<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Eddig még nem tapasztalt erősségű támadást indítottak Paks 2 ellen ellenzéki politikusok és az ellenzékhez köthető szakemberek. Gyakorlatilag egy halott projektnek titulálták. Aszódi Attila mérnök, egyetemi tanár korábban sokat bábáskodott Paks 2 körül, vele beszélgettünk.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója nemes egyszerűséggel döglött lóhoz hasonlította a Paks 2 projektet, miután az Országos Atomenergia Hivatal nem adta ki a korábban tervezett 2021. szeptember 30-ig a tervezett új atomerőmű létesítési engedélyét, hiánypótlásra kötelezte a Paks II Atomerőmű Zrt-t. Egyetért-e Mártha Imre minősítésével?

Nagyon nem értek egyet. Egy atomerőművet manapság megtervezni a legkorszerűbb szabályoknak megfelelően egy rendkívül komplikált folyamat, ami máshol sem megy könnyen. Ez egy komoly műszaki feladat, és első a biztonság.

Igen, de a csúszás sokba kerülhet, például a folyamatosan szigorodó biztonsági szabályok újabb költségtényezőt jelenthetnek.

A biztonsági szabályok valóban jelentősen szigorodtak az elmúlt évtizedekben, de 2014 óta, amikor megszületett a Paks 2 szerződés, nem volt újabb érdemi szabálymódosítás. Az utolsó komoly változtatás az európai és a magyar nukleáris biztonsági szabályozásban a 2011-es fukusimai balesetet követően történt, vagyis Paks 2 esetében nincs ilyen költségnövelő tényező. Paks 2 esetében a szabályok, melyeknek meg kell felelnie a projektnek, rögzítésre kerültek a szerződéskötéskor.

A kritikusok szerint az urán ára lehet még költségnövelő tényező.

Az urán ára történelmi mélyponton állt hosszú időn keresztül, mert rengeteg hasadóanyag volt a piacon. Most kétségtelenül nő az energiahordozók ára, de e területen épp az urán jelenti a versenyelőnyt. A földgáztüzelésű erőműveknél a villamosenergia-termelés költségét 75 százalékban a földgáz ára határozza meg, míg az atomerőműveknél ugyanez az arány 15-20 százalék. Tehát ha egy atomerőműnél duplázódik az üzemanyag ára, akkor az mindössze csak 15-20 százalékkal drágítja meg az áram árát. És a nukleáris üzemanyag ára nem csak az urán árától függ, hiszen annak gyártásához további technológiai lépések is szükségesek. Az atomerőművek egyik nagy előnye, hogy kicsi az ún. változó költségük, alacsony üzemanyag költség mellett működtethetőek.

Magyarország szegény az energiahordozókban (Fotó: MTI)Magyarország szegény az energiahordozókban (Fotó: MTI)

A jelenlegi magyar energiamixet mindenki nagyon jónak tartja, még pedig azért, mert Paks 1 termelése ennek a mixnek a 40 százalékát adja. Pont annyit, amennyi az éjszakai fogyasztás. Így a zsinóráramot termelő Paks 1 éjszaka „nem a Dunát fűti”. Nappal pedig, amikor az ipari üzemek működése miatt megnő az energiafogyasztás, akkor elindulhatnak a szén és gázerőművek. Paks 2-vel nem borul fel ez a kiváló energiamix, különösen azt figyelembe véve, hogy egy ideig együtt menne Paks 1 és Paks 2?

Nagyon fontos tudni, hogy a rendszerváltás óta, a válság időszakokat leszámítva, a magyar villamosenergia-fogyasztás folyamatosan, évről évre nő. És nemcsak nálunk, hanem a térségben is. A mi számításaink szerint 2031-re, akár Paks 1 és Paks 2 együtt is elfér a villamosenergia-rendszerben. Paks 1 négy darab 500 megawattos blokkal üzemel, vagyis 2000 megawattot termel. Paks 2-nél két darab 1200 wattos blokk épül, vagyis 2400 megawattos termelésre lesz képes, azaz mindössze 20 százalékkal nagyobb Paks 2 teljesítménye Paks 1-hez képest. Az eredeti tervek szerint 2028-29-ben kezdtek volna dolgozni az új blokkok és 2032-ben kell Paks 1 első blokkját leállítani. Eredetileg tehát az átfedés 3-4 év lett volna, ami gyakorlatilag mára elkopott. A párhuzamos üzem tehát a villamosenergia-rendszer szempontjából a véleményem szerint nem probléma.

A közvélemény nem nagyon ismeri ezeket a számokat.

Ezt korábban nagyon sokszor és sok helyen elmondtuk, de valóban, mostanában kevesebb szó esik erről. Ennek az az oka, hogy Paks 2 jelenleg nem igazán kommunikál. Pedig a szakmai tényeket, érveket újra és újra el kell mondani.

Felmerült Paks 1 üzemidejének a meghosszabbítása. Ez lehetséges?

Erre most felelősséggel senki nem tud válaszolni. Ez egy műszaki, biztonsági kérdés. A vizsgálat jelenleg is folyik, hiszen az MVM az év elején elindította. Ilyen típusú, VVER-440 típusú reaktor üzemidejének 50 évről 60 évre történő meghosszabbítására még nem volt példa, a finnek is vizsgálják a lehetőséget, ők előttünk járnak ebben a kérdésben, hiszen korábban helyezték üzembe ugyanilyen típusú reaktoraikat. Az ő eredményeik iránymutatók lehetnek.

Ön meg van győződve arról, hogy Paks 2 egy jó beruházás Magyarország számára?

Abszolút. Ez egy fontos és jó infrastruktúra beruházás, de jól kell megvalósítani.

A napenergia gyorsan terjed, amit állami támogatás is segít. Ez nem befolyásolja a szakmai gondolkodást?

hirdetés

Szerintem tudnak konzisztensen, ellentmondásoktól mentesen egymás mellett működni ezek a rendszerek. A napenergia terjedése sok műszaki fejtörést okoz és további beruházásokra lesz szükség, elsősorban a tárolókapacitásokat kell növelni. Önmagában azonban a napenergia és az atomenergia nem lesz elegendő ahhoz, hogy villamos energiarendszerünk hosszú távon stabilan és jól működjön.

Milyen tárolási lehetőségekre gondol?

Többféle megoldást kellene alkalmazni. Biztos lesznek kisebb akkumulátoros megoldások, és szerintem szükséges lenne a szivattyús-tározós vízerőmű potenciálunk kihasználására. Jelenleg ilyen berendezés nincs Magyarországon, míg a környező országokban rendre van.

Ez ügyben volt az a nagy pánikreakció, hogy a Mátrában akarnak ilyet építeni.

Számos hely lehetséges. Elhagyott ipari és katonai telephelyekre is telepíthetők ilyen berendezések. Több helyet vizsgáltak a szakemberek. Én úgy látom, lenne itt mozgástér és nemcsak a határainkon kívül, például Erdélyben magyar pénzből, hanem a határainkon belül is.

Ezekhez nem kell hegy?

Szintkülönbség kell, de már 150 -200 méteres magasságeltérés is elegendő, szóval nem kell mindjárt a Mátra tetejére gondolni.

Van még más innováció az áramtárolására? Vélhetően ez lesz a XXI. század egyik legfontosabb műszaki kérdése.

Igen, ez komoly kérdés. Az európai energiapolitika a hidrogénnek tulajdonít e témában nagy jelentőséget. Úgy vélem, erre oda kell figyelni, ehhez Magyarországnak is csatlakoznia kell, ebben részt kell venni. Az eljárás lényege, hogy amikor felesleges villamos energia áll rendelkezésre, akkor azzal hidrolízis segítségével vizet (H2O-t) bontanak, majd a hidrogént tárolják, vagy betáplálják a gázrendszerbe. Vannak már hidrogén hajtású járművek is. Ez a gáz – kisebb hatásfokkal – elégethető, vagy üzemanyagcellában a segítségével újra villamos energia állítható elő.

Egy másik elképzelés szerint összenyomott gázban lehet tárolni az energiát. Vannak fejlesztések a nagy forgó tömegekben tárolt, lendkerekes tárolók területén is.

Lát-e egyáltalán más életképes szakmai koncepciót Paks 2 helyett?

Ha röviden akarok válaszolni, akkor nem. Hosszabban kifejtve, Magyarország adottságai nagyon korlátozottak az energiahordozók tekintetében. A fosszilis energiahordozókat a klímavédelem miatt ki kell vezetni. A lignit után a feketeszén kivezetése következik majd, ráadásul elég rövid határidőket terveznek az európai államok. Ezért a földgáz szerepe átmeneti időre felértékelődik, de hát a földgáz is fosszilis energiahordozó. A földgáz eltüzelésekor is keletkezik széndioxid, csak kevesebb. Most a szén a főellenség, de utána jön a földgáz, az fog ellenséggé válni. Mindennek ellensúlyozására nem elég a szél és napenergia, tehát valami más is kell. Ha tehát stabil energiarendszert akarunk, amely nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, akkor a megújuló energiahordozók mellett lényegében csak az atomenergia marad.

2014-ben, amikor Orbán Viktor hazajött Moszkvából, akkor nagyon büszke volt arra, hogy milyen kiváló hitelszerződést kötött Paks 2 finanszírozására az oroszokkal. Majd néhány év múlva azt láttuk, hogy Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, mindent megtesz, hogy megszabaduljon a „kiváló” orosz hiteltől. Rendben van így Paks 2 finanszírozása?

Nagyon jó szerződést kötött Magyarország Paks 2 finanszírozására. Fontos érteni, hogy ennek a szerződésnek kettő rendkívül lényeges eleme van. Egyrészt biztonsági védőhálót ad a folyamatos finanszírozáshoz, másrészt viszont Magyarország bármikor előtörlesztheti az orosz hitelt. 2014-ben nagyon rosszul néztek ki a pénzpiacok és Magyarország helyzete is labilis volt. Ebben a környezetben kiváló megállapodást kötöttünk az oroszokkal. Ennek a szerződésnek az előtörlesztési pontja megadta azt a lehetőséget Magyarországnak, hogy amikor jobb finanszírozási kondíciók vannak a piacon, akkor azzal Magyarország nyugodtan élhet. Ezzel a szabadsággal éltünk eddig is, és nyilván élni fogunk a jövőben is. A magyar-orosz hitelszerződés által megvan tehát a biztos pénzkeret a projekt megvalósítására, és ha van éppen a piacon kedvezőbb kamatozású forrás, akkor azzal is élhetünk. Ez ideális helyzet egy ilyen nagy projekt megvalósításához.

Nincs is kritikája?

Összességében a keretrendszer rendben van, az alaperőművi infrastruktúra beruházásra pedig szükség van. Az nyilván nem optimális, hogy most késedelem látszik, de biztos vagyok benne, hogy jó szakemberekkel a feladat megoldható.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.