A Központi Statisztikai Hivatal közlésére alapozva lapunk is beszámolt arról, hogy szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 8 százalékkal növekedett a magyar gazdaság az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
A reggeli közlés után két órával hagyományosan az is kiderül, hogy mire megyünk a hazai teljesítménnyel Európán belül. Az Eurostat friss közlése szerint pedig sem a kormánynak, sem a jegybanknak nem lehet oka panaszra, igaz, volt néhány ország, mely még nagyobbat ment ebben az időszakban. Mutatjuk is!
A 8 százalékos éves bázisú növekedés az adatokkal rendelkező európai országok sorában a negyedik legmagasabb. Ennél nagyobb bővülést
- az osztrák gazdaság tudott felmutatni, 8,7 százalékosat,
- a lengyel GDP 9,1 százalékkal nőtt,
- az élen pedig Portugália áll, 11,9 százalékos bővüléssel.
Ahogy a magyar adat esetében, úgy az összes országra vonatkozik az a tény, hogy a robusztus növekedésekben nagy szerepe van a bázishatásnak. Egy évvel ezelőtt ugyanis még a koronavírus-járvánnyal küzdött Európa, ami miatt csak fékezett üzemmódban tudtak működni a gazdaságok. És mint tudható: alacsony bázisról nagyot lehet ugrani.
Éves bázison a legkisebb bővülés
- Norvégiában és Szlovákiában volt, 3-3 százalékos,
- a német és a norvég gazdaság 3,7-3,7 százalékot nőtt,
- a litván pedig 4,1-del.
Az éves bázisú növekedés egy másik aspektusból is fontos. A felzárkózásunk érdekében Matolcsy György jegybankelnök és a kormányzat azt tűzte ki célul, hogy az EU átlagánál legalább 2 százalékponttal gyorsabb növekedésre van szükség. Ez bőven teljesült is, hiszen az EU 5,2 százalékkal bővült, szemben a magyar gazdaság 8 százalékával.
A háromhavi teljesítménnyel is jól állunk
Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 2,1 százalékot tudott gyarapodni, ez az ötödik legjobb teljesítmény Európában. Magyarországnál jobban ezúttal is főként régiós országok teljesítettek:
- a lengyel gazdaság 2,4,
- az osztrák 2,5,
- a portugál 2,6,
- a román pedig 5,2 százalékkal bővült három hónap alatt.
Volt azonban, ahol rosszul indult az év, hiszen négy országban is zsugorodott a GDP, kettőben - Franciaországban és Németországban - pedig stagnálásról árulkodnak az adatok.
- a dán gazdaság 0,1 százalékkal,
- az olasz 0,2-del,
- a svéd 0,4-del
- és a norvég 1 százalékkal zsugorodott.
Recesszió azonban egyik országban sem alakult ki, ennek ugyanis az a feltétele, hogy legalább két egymást követő negyedévben kell csökkennie a gazdaság teljesítményének. Az azonban egyáltalán nem kizárt, hogy lesz erre példa már az első negyedévben. Mint ugyanis korábban jeleztük, még nem teljes az adatsor, néhány ország esetében nem állnak rendelkezésre friss adatok. Így nagy kérdés lesz, milyen GDP-változást regisztrálnak
- Írországban (az utolsó negyedévben 5,4 százalékkal csökkent a GDP),
- valamint Horvátországban (0,1 százalékos volt a zsugorodás).
