<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Esti hírösszefoglalónk az orosz-ukrán háború 217. napjának legfontosabb eseményeiről. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét - közölte az ukrán elnöki iroda. Az ukrán elnök egyebek mellett egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat. Ismét felszólította a világközösséget, hogy a legszigorúbb választ adják Oroszországnak erre a lépésére.
     
  • Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot, mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen enélkül nem lehet (a vizsgálatot lefolytatni) - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok rész vehessenek a történtek kivizsgálásában. Ez nem egy gazdátlan cső - tette hozzá.
     
  • Oroszország az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli eseményekkel kapcsolatban kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsa hivatalos tanácskozásának összehívását – jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. A szóvivő emellett azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy régóta következetesen törekszik az európai együttműködés meghiúsítására, hogy piacot teremtsen a saját energiahordozói számára.
     
  • A katonai szolgálatra behívott orosz állampolgárok nem kapnak olyan útlevelet, amely lehetővé tenné számukra az ország elhagyását. Az AFP idézte az orosz kormány információs portálját, amely szerint ha egy állampolgárt behívnak katonai szolgálatra, vagy (mozgósításra) szóló behívót kap, nem kap útlevelet.
     
  • Az Európai Bizottság kereskedelmi korlátozásokat is tartalmazó nyolcadik szankciós csomag elfogadására tett javaslatot Oroszországgal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország folytatja az Ukrajna elleni agressziót - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A javasolt szankciós csomag szerint az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes kémiai anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára. Javaslatot tesznek annak a jogalapnak a megállapítására is, amely alapján meghatároznák az orosz olajár felső határát.
     
  • Kijev érvénytelennek és értéktelennek tekinti a négy megszállt ukrajnai területen az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat, és az ukrán kormány folytatja erőfeszítéseit a megszállt területek felszabadítására - közölte szerdán az ukrán külügyminisztérium. A tárca közleményében sürgette nemzetközi partnereit, hogy fogadjanak el további kemény büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben és nyújtsanak még több katonai segítséget Kijevnek. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter korábban kijelentette, hogy a népszavazások szervezőit öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújthatják.
     
  • Ukrajnának vissza kell szereznie minden megszállt területét, és csakis ezután lehet a háború végéről beszélni - jelentette ki Zelenszkij elnök az amerikai Harvard Egyetem diákjaival és tanáraival videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetésében, amely szerdán jelent meg hivatalos honlapján. Szavai szerint ha ugyanis Ukrajna úgy kötne békét, hogy valamely területének hovatartozása nem tisztázott, vagy továbbra is orosz kézen marad, egy ilyen kompromisszum azzal járna, hogy Oroszország bármikor ismét megkísérelheti Ukrajna megszállását.
     
  • Oroszország haladéktalan elhagyására szólította fel az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége az amerikai állampolgárokat. A diplomáciai képviselet honlapján kiadott közlemény ezt a részleges oroszországi mozgósítás bejelentésével hozta összefüggésbe, rámutatva, hogy nem zárható ki a kettős állampolgárságú személyek besorozása. Az amerikai nagykövetség tisztviselői arra kérték országuk állampolgárait is, hogy tartózkodjanak az oroszországi látogatástól.
     
  • A román külügyminisztérium újabb felhívást intézett a román állampolgárokhoz, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha ez elkerülhetetlen, a már ott tartózkodóktól pedig azt kéri, hogy - ha még nem tették meg - feltétlenül regisztrálják jelenlétüket a minisztérium konzuli szolgálatának internetes portálján, kerüljék a zsúfolt helyeket, ne vegyenek részt utcai tüntetéseken, amelyek erőszakba torkollhatnak, és vegyék fontolóra, hogy mielőbb elhagyják Oroszországot.

(MTI, The Guardian)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.