David Packard 1912. szeptember 7-én született a Colorado állambeli Pueblo városában, és még igazán fiatalon érdeklődni kezdett a tudományok, mérnöki ismeretek és a sportok iránt. Ezt leszámítva szinte teljesen átlagos fiatalkora volt: középiskola, egyetem (a Stanfordon szerezte meg villamosmérnöki diplomáját), ahol a futball és a kosárlabda is az élete részévé vált, és egy egyetemi hallgatói testvériség tagja is lett. Sőt, az életében később fontossá váló személlyel is itt találkozott először, aki nem volt más, mint Bill Hewlett, későbbi cégtársa.
Az egyetemi évek után a General Electric Company-nél kapott munkát New Yorkban, ám közel 4 évvel később maga mögött hagyna a "nagy almát" és visszatért Stanfordba, ahol mesterdiplomát szerzett villamosmérnöki ismeretekből.
Garázscégnek indultak
Mivel barátsága Bill Hewlett-tel még mindig megmaradt, 1939-ben mindössze 538 dolláros kezdőtőkével megalapították a Hewlett-Packardot egy bérház garázsában. A cégalapítással kapcsolatban egyébként kering egy vicces legenda is, mely szerint egy bagatell pénzfeldobás döntötte el azt, kinek a vezetékneve álljon elől a cég nevében.
A Wikipedia szócikke szerint a legelső eladott termékük egy hangoszcillátor volt, melyet a Walt Disney Studios vett meg, de igazából gyártottak ők mindenfélét a vízforralótól kezdve a fogyasztógépen át bármit, amit el lehetett adni. Később be is vallották az alapítók, hogy lényegében semmilyen kiforrott koncepciójuk nem volt a termékkört illetően. Packard könyvében egyébként részletesen leírja az alapítás körlményeit, az első éveket, sőt ott kiderül, hogy idővel a cég fő vezetési filozófiája talán ebből a kezdeti kiforratlanságból is kiindulva az egyéni kreativitáson alapult, mindenféle hagyományos üzleti hierarchiát és formalitást mellőzve. Ez a vezetési stílus egyébként HP-módszerként ismertté is vált.
Az imént említett audiooszcillátor egyébként az egyik legsikeresebb termékük volt, és még 1972-ben, vagyis közel 30 évvel később is forgalmazták. Az egykori garázscég az ötvenes években már háromszázféle terméket gyártott vállalatok számára. A hatvanas évek végén pedig előrukkoltak első saját fejlesztésű miniszámítógépeikkel, és 1972-ben pedig bemutatták a világ első kézi tudományos elektronikus számológépét. Ettől a pillanattól kezdve kezdtek az informatika világára, a számítógépekre fókuszálni, és nagyon hamar világszinten is a szektor éllovasai lettek.
A cég egyébként 1947-ben lett hivatalosan is bejegyzett vállalat, tíz évvel később pedig már tőzsdére is vitték a részvényeket. Packard 1947-ben lett a HP elnöke, 1969 és 1971 között azonban Richard Nixon elnök kormányában vállalta el a védelmi miniszterhelyettesi tisztséget, melynek végével visszatért a HP élére. Ezt a pozíciót egészen visszavonulása évéig, 1993-ig töltötte be. Ekkor a cégben lévő részesedéseinek értéke meghaladta az egymilliárd dollárt is, ám egyéb befektetései révén hatalmas vagyona volt. 1988-ban megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság Érdemérmet. 1996. március 26-án, 84 éves korában hunyt el Stanfordban. Feleségével közös alapítványára vagyonából 4 milliárd dollárt hagyott.
Ma is a világ élvonalában a vállalat
A HP-nak 1995-ben százezer alkalmazottja volt - ezzel a kaliforniai Szilícium-völgy legnagyobb munkáltatójának számított -, és 31 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el. A HP 2002 elején felvásárolta a Compaq Computert, így a világ második legnagyobb számítástechnika vállalata lett az IBM után. 2006-ra viszont már a világ legnagyobb IT-cégévé vált. 2011-ben a világpiaci részesedése 18 százalékos volt a számítástechnikai eszközök piacán, és 170 országban egymilliárd vevőt szolgált ki.
A Forbes Global 2000 listáján a 67. helyet tudhatja magáénak a cég, melynek jelenlegi elnöke Margaret Whitman, és világszerte 349 600-an dolgoznak a HP alkalmazásában. A vállalat piaci értéke 48,6 milliárd dollárt ér, vagyis átszámolva több mint 11 000 milliárd forintot, teljes bevétele pedig 127 milliárd dollárra rúg.
mfor.hu
