Löb Strauss 1829-ben látta meg a napvilágot egy szegény németországi zsidó családban. Apja Hirsch Strauss, anyja Rebecca Haass. Anyjával és két nővérével 18 éves korában hajózott ki az Egyesült Államokba, ahol az állampolgárságot megkapva nevet váltott, és Levi Strauss lett. A tengerentúlon először New York-ban helyezkedett el, majd az aranyláz beköszöntével Nevadába indult. A keleti partról egy szállítmány durva szövésű vászonanyagot vitt a legendák szerint, hogy azt eladja az aranyásóknak sátoralapanyagként, azonban ezekből farmert gyártott. A valóság egy picit árnyaltabb, ugyanis később San Franciscóban kötött ki, ahol a sors egy helyi szabóval hozta össze.
A ma farmernadrág néven ismert ruhadarabot eredeti formájában egy favágó megrendelésére Jacob Davis szabómester készítette 1870-ben, aki az ehhez szükséges erős pamutszövetet Levi Strausstól vásárolta meg. Annak érdekében, hogy a rávarrott zsebek minél erősebben tartsanak, Davis a sarkaikat szegecsekkel erősítette meg. A nadrágnak a munkások körében olyan nagy sikere volt, hogy egyre több megrendelést kapott rá. Készítésükhöz fehér vitorlavászon-szövetet és kék színű erős vásznat használt, melyeket mindig Strausstól szerezte be. A sikeren felbuzdulva Davis San Franciscóba költözött, társult Strauss-szal és 1873-ban szabadalmaztatták a nadrág kialakítását, különös tekintettel a zsebek szegecses megerősítésére. A kereslet főleg a kék nadrágok iránt mutatkozott, így ez terjedt el "Levi’s” néven.
Levi a nővére, Fanny családjával együtt vágott bele a nyugati parton az üzletbe, ahol a sógorával, David Sternnel dolgozott együtt. A nadrágok alapanyagát a franciaországi Nîmes-ben gyártott durva szövésű vászon adta, az árut ugyanakkor Genovában tették hajóra. Talán Genova nevének torzult változata a jean, amely a jeans (farmer) elnevezés alapja. A Levi’s nadrágok denimszövete fehér vetülék és indigóval kékre színezett láncfonalakból, sávolykötésben készült. Fontos ismertetőjelük volt még a szegecsek alkalmazása, majd 1886-tól kezdődően a barna bőrcímke, illetve az 1936-ban bevezetett piros címke is.
A farmer nagyon sokáig munkaruhának számított, nők és férfiak használták a gyárakban, de a farmerek is használták, innen ered az elnevezése. Az 1950-es években betört az amerikai fiatalok életébe, legnagyobb sikere pedig a hatvanas-hetvenes években volt: ekkor már nem a munka, hanem a lázadás eszközeként. Farmerben lázadtak politikai és társadalmi nézetek, a fajgyűlölet, a vietnámi háború, a szigorú szülők és a szabályok ellen; s mivel a rockzene ugyanezt tette, csak nem kékben, hanem hangosan, a farmernadrág a rock-rajongók kedvenc viseletévé vált. A mozisztárok, rockzenészek és rebellisek viselete később az átlagember gardróbjába is befurakodott. Az 1980–90-es években fedezték fel a divattervezők is, és jelent meg a denim, mint alapanyag Calvin Klein, Giorgio Armani, Versace és mások kollekciójában.
Mára a farmernadrág teljesen elfogadott viseletté vált, de jelentős mértékben át is alakult. Mind anyagában, mind formai kivitelezésében sokféle változatával találkozunk, ma már messze nem csak a hagyományos farmerszövetből készül, hanem annak korszerűsített változataiból is, és nem is mindig a klasszikus kék színben.
A farmerüzlet Levi Strauss élete alatt is jól jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát. Arról viszont nem szólnak a források, hogy az üzleti elfoglaltság, vagy más kötötték le az energiáit, de tény, Strauss soha nem nősült meg, nem születtek gyermekei. Az 1902. szeptember 26-án bekövetkezett halálát követően így a négy unokaöccse örökölte a farmergyártó és textilkereskedő vállalkozást. Az örökség akkoriban igen nagy összegnek számított, hiszen 6 millió dollárt tett ki.
mfor.hu
