Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

140 éve, 1873. november 17-én jött létre Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Az 54 ezer lakosú Buda, a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi fővárosok, valamint a Pest megyéhez tartozó, 16 ezer lakosú Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget Buda-Pest főváros név alatti egy törvényhatósággá egyesítéséről az 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelkezett. Az egy évig tartó folyamat az 1873. november 17-i díszközgyűléssel ért véget, megkezdte működését a Fővárosi Tanács - Budapest Főváros Közgyűlésének 1991. március 21-i döntése értelmében ez a főváros ünnepnapja.

Pest és Buda egyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet is. A szabadságharc után az ostromállapot Pesten 1854-ben szűnt meg, a fellendülés gazdasági téren kezdődött. Buda fejlődése lassúbb volt, de itt voltak a kormányszervek, ezek adták a jobb parti városrész súlyát.

Az egyesülést elrendelő törvénytervezetet Wahrmann Mór, Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője és Házmán Ferenc, Buda országgyűlési képviselője, az utolsó budai polgármester nyújtotta be. A törvényjavaslat elfogadása után a három város képviselőiből választott, 34 tagú bizottság dolgozta ki Széher Mihály pesti képviselő vezetésével a kerületek beosztását, alakította ki a választókerületeket, állapította meg a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket, a tanácsi választások módját. A közgyűlésnek 400 tagja lett, a főpolgármestert a király által jelölt három személy közül választották; az elsősorban reprezentatív célból létrehozott posztra a kormányhoz lojális Ráth Károly került. A város gyakorlati vezetője, a polgármester Kamermayer Károly lett, az első budapesti választásokat 1873. szeptember 25-26-án tartották.

A város újonnan megválasztott képviselőinek első ülése 1873. október 25-én, a Vigadóban volt. A Fővárosi Tanács első, 1873. november 17-i díszközgyűlésén igazán lényeges nem történt, mégis e napot vették jegyzőkönyvbe az egyesítés napjaként. A dátumot feltehetően azért emelték ki később, mert az október 25-i eseményeket Havas Ferenc kormánybiztos rendezte, és országos méltóságok, köztük Deák Ferenc vettek részt rajta, így a november 17-i dátummal a testület függetlenségét kívánta hangsúlyozni. A Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.


Az Andrássy-kormány még az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezésére, hidak, utak, kikötők, közraktárak építésére. A cél érdekében 24 millió forintos állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, melyet 32 éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett.

Az egyesítés megnyitotta az utat Budapest világvárossá fejlődése előtt, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, a közintézmények fejlődését. A főváros lakossága 1890-re 492 ezerre emelkedett, míg 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.