3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

1872. szeptember 23-án a heves megyei Ecséden született Richter Gedeon, aki megteremtette a modern magyar gyógyszeripart. Szülőhelyén ma általános iskola viseli a nevét. A huszadik század elején világméretű gyógyszerbirodalmat hozott létre, mely a mai napig nevét viseli.

Születése után nem sokkal 1873-ban elhunytak szülei, ezért Richter Gedeon Gyöngyösön nevelkedett árva gyermekként. 1890-ig gyógyszerészgyakornok volt, majd öt évvel később a Budapesti Tudományegyetemen kiváló minősítéssel szerzett oklevelet. 1897-ben külföldre utazott és több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. Hazatérése után 1901-ben az Üllői út és a Márton utca sarkán megvette első patikáját apai örökségéből. A Sas patika a mai napig működik.

A patikában gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekből úgynevezett organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket. Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. 1907-ben a kőbányai Cserkész utca 63-ban felépítette az első hazai gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. Az első igazán nagy siker az éppen száz éve, 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, az első világháború kitörésére pedig már összesen 24 szabadalma volt a Richter-gyárnak. A siker után Londonban és Bukarestben leányvállalatot alapított, 34 országban pedig bizományi raktára volt. A világháború végére Richter üzeme a Monarchia egyik legnagyobb gyára lett, majd 1923-ban részvénytársasággá alakult.

A tudományos fejlesztéseket gyorsan megvalósította a gyár az ipari termelésben, például a külföldön először 1921-ben előállított inzulint Richter gyára 1923-ban már forgalmazta.A második világháború kitörésekor a Richter Magyarország egyik legnagyobb exportőre volt. A termékek számos nemzetközi kiállításon nyertek díjat és oklevelet.

1942-ben a zsidótörvények miatt megfosztották vezérigazgatói székétől, majd kitiltották saját gyárából. Innen kezdve otthonról illegálisan irányította a céget. 1944-ben lehetősége lett volna Svájcba emigrálni, azonban nem akarta itthagyni az országot, így végül decemberben a nyilasok másokkal együtt a Dunába lőtték.

A háború után a Richter-gyógyszergyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, a szocializmus évtizedei alatt a gyógyszerek mellett olyan sikeres márkák kerültek ki az üzemből, mint például a Fabulon és a Fabulissimo kozmetikai termékek és a Richtofit sportkrém. Ezek gyártási jogát 1993-ban a Colgate-Palmolive Kft. megvásárolta. A dorogi gyárüzemben készülő termékeket a cég továbbra is forgalmazta, azonban megszüntette az ehhez kapcsolódó magyarországi fejlesztést és elbocsátotta a tapasztalt fejlesztői gárdát. 2008-ban a Colgate-Palmolive bezárta dorogi gyárát.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!