A Singer vállalatot 1851-én hozta létre az amerikai Isaac Merritt Singer, vándorszínész és a New York-i ügyvéd, Edward Clark. A cég alapítása előtt egy évvel ugyanis Isaac megalkotta az első kereskedelmi forgalomba is állítható varrógépet, aminek a tömegtermelését 1863-ban kezdte meg a New Jerseyben épült első Singer-gyár.
Itt szabadalom és ott is
De ki találta ki a varrógépet? Az 1700-as évek közepén a varrógép feltalálásával kísérletezők a kézivarrást akarták utánozni kezdetleges gépeikkel. Azonban az első működőképes varrógépre majd 100 évet kellett várni, ugyanis 1844 körül a szintén amerikai Elias Howe megalkotta a maga varrógépét. Majd ezt a varrógépet tökéletesítette Singer a vándorszínész, és szabadalmaztatta 1951-ben. Eközben Howe testvére révén Angliában értékesítette saját szerkezetét, amit természetesen ő is szabadalommal védetett le.
A brit szabadalmat azonban egy William Thomas nevű cipőgyáros vette meg 250 fontért. Howe dühében beperelte Thomast is és Singert is, majd megnyerte a szabadalmi pert és dúsgazdag lett. Ez volt a korabeli Apple-Samsung harc.
Azonban talán van egy még régebbi gépezet, amit Barthelemy Thimonnier francia szabó talált ki 1820-1830 között, ami bár fából készült, de működésében és elemeiben hasonlatos volt a később szabadalmaztatott masinákkal. Nyolcvan darab készült belőle, és a francia hadsereg számára varrtak velük egyenruhákat. Az ipari forradalom gépesítése ellen azonban a munkás réteg egy része fellázzadt, hiszen féltették a kenyerüket, így minden gépet szétvertek, amit értek. Erre a sorsra jutott Thimonnier gépparkja is. Később egy tökéletesített géppel próbálta megszerezni az angol szabadalmat, de ez nem sikerült. Pedig, ha a szegény szabó csak kicsit sikeresebb lett volna, a családjának nem gyári munkásként kellett volna leélnie az életét.
Vissza a Singerhez
A fránya szabadalmak később is komoly fejtőrést okoztak Singeréknek. Az akkori ruhaiparban tevékenykedő cégek eltökélt céljuk volt Singer és Howe szabadalmának megkerülése. Singer ezért folyamatos újításokat talált ki, és vezetett be, hogy megakadályozzák az ügyeskedőket. Singer nevéhez fűződik például a pedálhajtás is.
Sztrájk
1911-ben már 11 ezer dolgozóval dübörgött a Singer varrógépgyára, azonban 12 női munkás tiltakozott a munkafolyamatok átszervezése miatt, és több százan melléjük álltak a szolidaritás jegyében. Singer a sztrájk után nemes egyszerűséggel kirúgott 400 dolgozót a sztrák vezetőivel egyetemben.
Nem varrunk! Lövöldözünk!
1939-ben a második világháború okán, mint megannyi gyár a világban az eredeti tevékenységi köréből átlépett a hadiiparba. Az Egyesült Államok kormány 500 pisztolyt és egyebet rendelt a Singertől. Azonban a cég vezetése úgy látta, hogy a varrógépgyártási szakértelmük sokkal jobban hasznosítható a tüzérség terén és a bombagyártásban. Mindössze 500 darab Singer pisztoly készült, ezért napjainkban a gyűjtők között igazi ritkaság, és hatalmas értékkel bíró fegyver, 25-80 ezer dollár között szinte bármikor eladható antikvitásnak számít.
Mindenhez köze volt a Singernek
Az 1960-as években a Singer több más iparágba is beleásta magát, talán a háborús években tapasztaltak miatt. 1965 megvásárolta a Friden számológép-gyártó céget, majd a Packard Bell elektronikai céget 1966-ban. Ezeket követte 1968-ban a General Precision Equipment nevű vállalat, vagyis a GPE.
Ugyanebben az évben felvásárolta a GPS-rendszereket gyártóSystem Divisions-t. Ezen kívül közük volt navigációs, űrhajózással foglalkozó cégekhez is. Sőt, korábban, azaz 1880-as években az építőiparban is érdekelt volt a cég, több Manhattan-i épületet adtak az amerikaiaknak, köztük a híres Singer-épületet, amit 1908-ban adtak át, majd 1965-ben lebontották. Ezen felül ők adták anno a világ legnagyobb kültéri órájának a számlapját, és építettek egy vasútállomást is, ami még mindig létezik.
A vállalat mára már az SVP Worldwide vállalatcsoport tagja, ami 2004-ben vette meg. A Singer 160. évfordulójára egy új, otthoni varrógépet dobott piacra, amit a következő videóban nézhet meg.
Meglepődött? Pedig anno csak a nagyi varrógépe volt.
mfor.hu
