A Google mindenhol ott van: a telefonon az Androiddal, a levelezésben a Gmail-lel, a keresővel, ami rendbe teszi a világot. Talán sokan már el sem tudnánk képzelni nélküle az életet, és mégsem tudjuk, hogy két amerikai egyetemista közös kutatási projektéből indult. És ha már szeptember, akkor bizony többszörös születésnapot ünnepelhet az IT-óriás.
Az egyik születésnap a domain bejegyzésének napja, amely 1997. szeptember 15-én, 16 éve volt. Természetesen fontos dátum a cég alapításához szükséges iratok aláírásának napja is, amely 1998. szeptember 4-én történt. Bulikat és ünnepségeket pedig szeptember 7-én és 27-én is tartanak a cégnél.
Hogy kezdődött?
1996-ban két, a Stanford Egyetemen tanuló diák, Larry Page és Sergey Brin kifejlesztett egy elméletet, miszerint egy olyan keresőrendszer, amely a weblapok közti kapcsolatok matematikai analízisén alapul, jobb eredményekkel szolgálhat, mint a hagyományos társai. A rendszer beceneve eredetileg BackRub volt, mert az egy oldalra mutató linkek számából következtetett egy weblap fontosságára. Egy Rankdex nevű keresőrendszer egyébként ekkor már működött hasonló stratégiával.
Mivel Page és Brin meg voltak győződve afelől, hogy a keresés szempontjából leginkább relevánsak csak azok az oldalak lehetnek, amelyekre más, ugyancsak elég fontos weblapokról juthatunk el, elhatározták, hogy letesztelik tézisüket, így lerakták a Google keresőrendszerének alapjait.
Eredetileg az egyetem honlapját használták a google.stanford.edu domain névvel. A google.com címet 1997. szeptember 15-én védették le. Egy évvel később, 1998. szeptember 4-én bejegyezték a vállalatukat is, a Google Inc.-t az egyik barátjuk kaliforniai garázsában (Menlo Park). A teljes kezdőtőke mintegy 1,1 millió dollárt tett ki, beleértve egy csekket Andy Bechtolsheimtől, a Sun Microsystems egyik alapítójától. Ez elég kevés ahhoz képest, hogy tegnap a tőzsde szerint a Google értéke 297 milliárd dollár volt (vagyis közel 67 ezer milliárd forint, ami a magyar éves GDP kicsit több mint duplája). Mindezt "csak" 16 év alatt sikerült elérni. Így azért könnyű eltartani azt a közel 54 ezer alkalmazottat, akik a Google humán tőkéjét teszik ki.
A Google az egyszerű kezelhetőség és a releváns keresési eredmények hatására rengeteg felhasználó tetszését nyerte el. Mivel a kulcsszavak alapján történő hirdetések szintén szövegalapúak, így a felhasználók még könnyebben megtalálhatják, amit keresnek - sebességcsökkenés nélkül. A kulcsszavas hirdetések koncepcióját az Overture (korábban Goto.com) dolgozta ki, a Google pedig csak ezután kezdett profitot termelni.
2001. szeptemberében a Google besoroló mechanizmusa (PageRank) szabadalom lett, melynek tulajdonosa a Leland Stanford Egyetem, feltalálója pedig Lawrence Page. A társaság 2003-ban költözött a jelenlegi székhelyre, a kaliforniai Mountain View-ba. Az épületkomplexumot Googleplex néven emlegetik.
2004 elején a Google 80 százalékkal részesedett az összes internetes keresésből honlapja és partnerei (AOL, CNN, Yahoo!) révén. Ugyanebben az évben a New York-i elektronikus tőzsdén (NASDAQ) kezdték jegyezni a Google részvényeit.
A Google piaca az interneten található, és majdnem mindenféle netes szolgáltatást nyújt a cég, a közösségi oldalaktól kezdve a videómegosztáson keresztül a rádiószolgáltatásig. A vállalat nyújtotta lehetőségek behálózzák az életünket, ami kényelmessé teszik az életünket. A kényelemért azonban olykor fizetni kell.
Betiltják?
A német Die Welt online kiadása szerint Franciaország az amerikai NSA-botrány miatt megtiltja a kereskedelemben kapható mobil eszközök és a Gmail használatát, valamint SMS üzenetek küldését a minisztériumoknak. A kormányzati munkában ezentúl kizárólag kifejezetten a célra kifejlesztett eszközöket lehet majd csak igénybe venni.
Az amerikai nagy IT-vállalatok ugyanis nem tehetnek semmit az amerikai "nemzetérdekkel" szemben, és valószínű, hogy a rendszereiken, és szolgáltatásaikon keresztül hozzáférhettek a bizalmas adatokhoz.
Vajon a Google is egy olyan klisé lesz, hogy egy igazán innovatív és hasznos vállalatként válik főgonosszá az emberiség szemében?
(Forrásanyagok: wikipedia, mfor.hu, mti)
mfor.hu
