A hivatal sajtóközleménye szerint a májusban kinevezett miniszter munkája révén létrejött, és felügyelete alá tartozó, "XXXIV. Kutatás és technológia fejezet" révén megvalósulhat a K+F források egységesebb, integráltabb kezelése, s annak összege kiegészül a más tárcák kezelésében levő kutatás-fejlesztésre fordított összegekkel.
A fejezetből finanszírozzák majd a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) működését. Az NKTH 2009-ben 3,06, az MSZH 3,36 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az NKTH igen jelentős (mintegy 2 milliárd forintos) kiadási-előirányzat növekedését az indokolja, hogy 2008. február 1-én a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda beolvadt a hivatal szervezetébe. Ugyancsak a Kutatás és technológia fejezet tartalmazza az Innovációs Alap 28,7 milliárd forintos költségvetési támogatását.
Az Innovációs Alap ezen kívül a vállalatok által fizetett innovációs járulékkal egészül még ki, így teljes bevétele 2009-ben várhatóan 55,9 milliárd forint lesz. Ebből pályázati úton összesen 51,9 milliárd forintot lehet majd felhasználni, az elsődleges cél a vállalati innováció támogatása. Ugyancsak az Innovációs Alapból történik a hazai kutatás-fejlesztési rendszer, így például a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózat, illetve a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer finanszírozása.
A XXXIV. Kutatás és technológia fejezeten és az Innovációs Alapon kívül az Új Magyarország Fejlesztési Tervből összesen 100,15 milliárd forint áll majd rendelkezésre K+F tevékenységgel összefüggő pályázatok támogatására. Ebből az összegből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 69 milliárd, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 19,6 milliárd, a Közép-Magyarországi Operatív Program 11,55 milliárd forinttal részesedik.
Az alapkutatások számára az egyik legfontosabb forrást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) jelenti; erre a területre 2009-ben 5,2 milliárd forint jut. Ezt a célt szolgálja még az előbbiekben említett Társadalmi Megújulás Operatív Program egyik konstrukciója is tízmilliárd forint összeggel, továbbá az Innovációs Alap kétmilliárd forint keretösszegű pályázata.
A kutatás-fejlesztési forrásokat kiegészíti még a "Svájci hozzájárulás" (Swiss Contribution) nyújtotta támogatás. Svájc vállalta, hogy a kibővített Európai Unióban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében 1,3 milliárd svájci frank vissza nem térítendő hozzájárulást biztosít Magyarország számára. Ebből 2009-ben 4,5 millió svájci frank, azaz közel 800 millió forint használható fel magyar-svájci K+F projektek támogatására.
Jövőre tehát közel 170 milliárd forint pályázati forrást biztosít a kormány az ország versenyképességét jelentősen meghatározó kutatás-fejlesztés támogatására - hangsúlyozza a sajtóközlemény. A támogatási programok összehangolásáért, egységes kezelésért a Molnár Károly felügyelete alatt álló K+F forráskoordinációs tárcaközi munkacsoport felelős.
