3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1830. január 28-án jelent meg először Széchenyi István Hitel című műve, mely a magyar gazdasági szakirodalom úttörője volt. Sok abban leírt mondatot ma is alapelvként kezel a szakirodalom, például azt, hogy a gazdaság beindításához a hitelezésre is szükség van. Mesél a múlt az mfor.hu-n.

A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.

A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.

A Hitelét Széchenyi két évig írta megjelenése előtt, a műben alapproblémaként azt veti fel, hogy a magyar gazdaságban nincs hitel, ezért nincs befektetés és korszerűsítés sem. Szerinte a hibát nem Bécsben, hanem a magyar nemességnél kell keresni, célja pedig az ország megújítása volt, ami a nemesség érdekeit is szolgálta volna.

"Vélekedésemet egyenesen kimondván azt tartom: mindazon szomorú következésnek, melyeket érinténk s még bővebben fejtegetni fogunk, s melyeknek mindennapi tanúi vagyunk, nincs főbb oka, mint pénzbeli összeköttetésink hibás elrendeltetése s az abbúl természetesen következő tökéletes híja minden hitelnek" - olvasható a Hitel bevezetésében. Széchenyi szerint a rendszer senkinek nem volt jó, hiszen a birtokosok hitelre vágytak, a tőkések pedig biztos befektetéseket kerestek, hogy pénzüket fialtassák.

A "legnagyobb magyar" szerint az 1820-as évek végén minden erkölcsi baj okozója is a hitel volt. Az akkori rendszerben ugyanis a tőkések csak uzsorakamatra adtak hitelt, mivel tudták, hogy a birtokosok rá vannak szorulva, aki pedig a magas kamatot is kifizette, az bizonyára csalni akart.

Széchenyi István alapművének főbb gondolatait ma is elfogadja a gazdasági szakma nagy része. A közgazdaságtan ugyan ismeri a hitel nélküli növekedés fogalmát, azonban az jóval alacsonyabb, mint az egészséges növekedés egy egészséges hitelezési aktivitással. Napjainkban a magyar gazdaság egyik kulcsproblémája is az, hogy egyrészt hitelkereslet sincs a cégek részéről, másrészt aki venne fel hitelt, az is szigorú feltételekkel kap csak.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!