A magyar gazdaság a harmadik negyedben 0,1 százalékkal zsugorodott az előző negyedhez képest, az egy évvel korábbival összevetve azonban még 1 százalékos volt a növekedés.
A második negyedben Magyarországon 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedhez képest, a tavalyi második negyedhez viszonyítva pedig 1,6 százalékos volt a növekedés.
Az Európai Unió egészének gazdasági teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedhez képest.
Ugyanez sajnos fordítva is igaz: a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások termeléscsökkenése legalább 2-3 százalékkal fogja csökkenteni a jövő évi GDP-t.
Az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítása érdekében jelentős megszorítások várhatók a kormányzati szektorban is, amelyek újabb 1 százalékpontos csökkentést jelentenek. Az adott gazdasági viszonyok között az a hazai tulajdontöbbségű vállalkozások jó esetben szinten maradnak, de valószínűbb a csökkenés itt is, ami újabb 1 százalékos mínuszt jelent a növekedési ütemhez. A pesszimistábbak szerint ezért 3-5 százalék körüli csökkenésre számíthatunk.
Ha megnézzük, hogyan milyen hatással van mindez a kis- és középvállalatok várakozásaira, akkor azt látjuk, hogy mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, míg az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Az iparban tovább romlott az előző időszak termelésének és különösen a következő időszak kilátásainak megítélése. Nagyfokú elégedetlenség tükröződik a rendelésállományokkal, ezen belül az exportrendelésekkel kapcsolatos véleményekben.
Külföldön a termékek és szolgáltatások iránt jelentkező kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható. A hazai kis- és középvállalatok véleménye szerint belföldi versenyképességünk 11 százalékuknál javulhat, 21 százalékuké kedvezőtlenül változhat a korábbiakhoz képest. Az exportpiacokon változatlan versenypozícióval 72 százalékuk kalkulál, javulást mindössze 6 százalékuk remél.
Az áremelési tervek az iparban nem változtak, a kereskedelemben mérséklődtek, az építőiparban pedig drasztikusan csökkentek. Utóbbi ágazatban immár az árcsökkentést tervezők vannak szignifikáns többségben. A fogyasztók inflációs várakozása tavasz óta javul, ez októberben átmenetileg megváltozott, majd novemberben folytatódott a kedvező tendencia.
Ami a megoldásokat illeti, azaz hogy mit tehet egy kisvállalkozás vezetője a recesszió hatásainak elkerülése érdekében, a legtöbben (30 százalék) a tanulást, képzést, innovációt, valamint ezek alkalmazását emelték ki, hallhattuk a Vállalkozók és Cégvezetők Második Országos Csúcskonferenciáján.
A cégek közel egyötöde egyfajta előre menekülést, piaci terjeszkedést tart jó megoldásnak, míg 15 százalék a piaci pozíció megerősítését, aktívabb marketingtevékenység folytatását tervezi. A fentiek mellett többen az eladások növelésére, valamint a termék vagy szolgáltatás minőségének javítására koncentrálnának (10 százalék), de vannak, akik a kkv-szektor összefogásában (6 százalék) látják a megoldást, és persze akadnak olyan vezetők is (4 százalék), akik a kompromisszumokra, az óvatosabb működésre helyezik a hangsúlyt.
