Az Ares rendszerében visszatérést jelent a hagyományos űrhajómegoldáshoz, amelyben a hasznos teher a hordozórakéta csúcsán helyezkedik el. A fejlesztők két ok miatt döntöttek emellett: az egyik az, hogy a Challenger és a Columbia tragédiáját egyaránt az űrrepülőgép mellett elhelyezett üzemanyagtartály és hordozórakéta hibája okozta, a másik, hogy a többször használatos jármű költséges földi karbantartást igényel. Az Ares alapváltozata száz méter magas, ezzel kissé elmarad a Hold-expedíciókat a Földtől elszakító Saturn V 111 méteres hosszától, ám lesz egy 116 méteres változata (Ares V) is, amellyel Holdra szálló egységet akarnak Föld körüli pályára állítani. Az Ares Lite változat szükség szerint embereket és teherszállítmányt is képes lesz hordozni - ez a rakétacsalád költséghatékony tagja, amelyet olyan időkre gondolva fejlesztenek ki, amikor csökken az USA űrkutatási hivatalának (NASA) állami támogatása. Az Ares jelentősen különbözik elődeitől abban, hogy részben kompozit anyagokból készül, sokkal erősebb hajtóműveket kap, mint amilyeneket negyven évvel ezelőtt építettek, és számítógépes irányító rendszere mindent tud, amit az informatika ma képes felmutatni. Szakértők az űrsiklós rendszernél tízszer, a ma használatos hagyományos hordozórakétáknál pedig kétszer-háromszor biztonságosabbnak tartják az Arest és a rá épülő technológiát.
Tonhaltenyésztés zárt öbölben
Szakértők elképzelhetetlennek tartották, hogy a meglehetősen ijedős természetű és vándorló tonhalak valaha tenyészthetők lesznek mesterséges körülmények között. Az ausztrál Clean Seas vállalkozás vezetői azonban megpróbálkoztak a lehetetlennel, és sikerrel jártak. Be tudták csábítani az ívásra érett példányok egy csoportját egy halastószerű öbölben kialakított keltetőbe, ahol az érdeklődők üdvrivalgása közben elkezdték lerakni ikráikat. A folyamat több mint egy hónapig folytatódott. A déli félteke szaporodásra képes tonhalainak állománya több mint 90 százalékkal csökkent az ötvenes évek óta és eddig csak az óceánban elkerített ketrecekben tudtak védett környezetet biztosítani a halaknak. A Clean Seasnek azonban, úgy tűnik, sikerült bevonnia a tonhalat az állattenyésztésbe, amit a Time az innovációs rangsor második helyével díjazott.
Tízwattos az új hatvanwattos izzó
A hatvanwattos izzó pótlására kifejlesztett ledes fényforrással lett első az USA energiaügyi minisztériumának új világítótestek kifejlesztésére kiírt pályázatán a holland Philips Electronics. Az újdonság tíz watt teljesítménnyel ugyanannyi fényt ad, mint elődje hatvan wattal, ráadásul élettartama 25 ezer óra, azaz 25-ször hosszabb ideig használható, mint a hagyományos izzó. Az USA-ban a hatvanwattos körték adják a háztartások izzófelhasználásának felét, ha ezeket lecserélik ledes utódaikra, akkor egy év alatt annyi energiát lehet megtakarítani, amennyi elegendő 17,4 millió háztartás világítási szükségleteinek kielégítéséhez. A Philipsnek persze nem csupán a pályázaton megszerzett első hely és az azzal járó pénzjutalom okozhat örömet, hanem az emellé elnyert tízmillió dollár értékű washingtoni fényforrás-szállítási megrendelés is. A Time-nál harmadik lett az új "izzó".
Házi energiaőr
Az autók üzemanyag-fogyasztását folyamatosan mutató kijelzők adták az ötletet Seth Frader-Thompsonnak ahhoz az eszközhöz, amely folyamatosan méri a háztartási eszközök energiafogyasztását, illetve ennek költségét, és erről tájékoztatja a lakókat. Emellett képes ki-be kapcsolni a gépeket vagy szabályozni a lakás hőmérsékletét. A berendezés felkeltette az energiaszolgáltató cégek figyelmét, amelyek 2010 elejétől ajánlják fogyasztóik figyelmébe az eszközt. A hetilap a negyedik helyre tette rangsorában az energiaőrt.
Fejest ugrani a kibertérbe
Régi vágya a videojátékok megszállott rajongóinak, hogy joystick, egér és billentyűzet használata nélkül vehessenek részt a kibertérben zajló eseményekben. A Microsoft bemutatott egy olyan technológiát, amelyben a játékos mozdulatokkal és beszéddel irányíthatja a videojátékok eseményeit. Emeld fel a kezed és a hősöd meglendíti a kardját - ilyen egyszerű s egyben izgalmas az egész, legalábbis így gondolhatták a Time szerkesztői, akik az ötödik helyre rangsorolták a Project Natal névre keresztelt újdonságot.
Oltás az AIDS ellen
Egyelőre ugyan nem sikerült százszázalékosan hatásos oltóanyagot kifejleszteni az ADIS-et okozó HIV vírus ellen, de a kutatók hatéves kísérletezéssel létrehoztak egy olyan - két önállóan beadandó komponensből álló - oltást, amely a tesztalanyok 31 százalékánál csökkentette a fertőzést. A vakcina nem mérsékelte az önkéntesek vérében lévő vírusok számát, de akadályozta az új fertőződést. A szakértők ugyan nem tudják, mi az oka ennek az ellentmondásnak, és az oltás használatát nem engedélyezték a hatóságok, de a Time szerint minden siker számít, amit az AIDS ellen elérnek, ezért a nyolcadik helyre tette a vakcinát.
Elektromos szem
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói jó kísérleti eredményeket értek el egy olyan chippel, amelyet a vakok szemgolyójára illesztve vissza lehet adni a látás egy részét. A processzorhoz tartozik egy szemüveg, ennek kamerája a chipre továbbítja a környezetről alkotott képét, amely onnan továbbkerül az agyba. Ha a találmány elkészül, a vak emberek felismerhetnek majd arcokat, illetve a környezet tárgyainak körvonalait, azaz egyedül mozoghatnak a lakásban. A Time már a lehetőséget is a tizedik hellyel díjazta.
Napelem a tetőcserépben
A Dow Chemical Co., a világ legnagyobb vegyipari vállalata olyan tetőfedő elemeket fejlesztett ki, amelyek napelemeket is tartalmaznak. A hagyományos módon felhelyezhető "tetőcserepeket" nagy tömegben, olcsón gyártható film napelemekkel látták el. Az ilyen tetőfedő elemek felhasználása ugyan drágább a szimpla fedésnél, ám 10-15 százalékkal olcsóbb, mint ha az építkező külön napelemeket akarna telepíteni. A Dow úgy számolja, hogy 2020-ig tízmilliárd dollár árbevételre tehet szert az újdonság értékesítésével. A lapnál ezzel a 13. helyre került.
XXI. századi villanybringa
Új-Zélandon fejlesztették ki a YikeBike-ot, egy olyan biciklit, amely leginkább a múlt század elejének elöl nagy, hátul apró kerekű járgányára, a velocipédre hasonlít. Az elektromos meghajtású, összehajtható kétkerekű kormánya az ülés alatt van, amelyet kétoldalt fog az utas. A kormányzás testsúlyáthelyezéssel történik. A YikeBike kilenc kilogramm, akkujait húsz perc alatt fel lehet tölteni 80 százalékig és maximum húsz kilométer per órás sebességre képes. A bringa jövőre kerül a boltokba Európában is - a Time szerint megérdemli a 15. helyet.
Függőleges növénytermesztés
A világ egyre növekvő élelmiszerigényének kiszolgálása adta az ötletet a texasi Valcent vállalkozásnak a függőleges növénytermesztés kialakítására. A termények egymás felett lévő tálcákon helyezkednek el, amelyeket a rendszer körbe-körbe mozgat. Így minden növény megfelelő mennyiségű fényt, illetve a tápanyag-betápláló helyekről elegendő tápanyagot kap. Mivel a tálcák egymás felett vannak, közösen részesülnek a vízből, javítva a vízellátás hatékonyságát. A magazin a 16. helyre tartotta jónak a földterületekkel spóroló új növénytermesztési módszert.
Pénzügyi fogyasztóvédelmi hivatal
A gazdasági válság hatására felálló új amerikai pénzügyi szabályozó rendszer egyik intézménye a Consumer Financial Protection Agency lehet - ha a törvényhozók is egyetértenek az Obama-adminisztráció javaslatával -, amelynek az lenne a feladata, hogy a magánügyfeleknek tett ajánlatok közül kiszűrje azokat, amelyek elfogadhatatlan és/vagy rejtett kockázatokat tartalmaznak. Ez azt jelentené, hogy ezentúl a kisemberek - akik képtelenek követni a pénzügyi szerződések bonyolult szövegét, apró betűs részeit - nem lennének egyedül a bankokkal szemben, amikor hitelt vesznek fel, hanem lenne egy támaszuk, amely mintegy helyettük olvasna, odafigyelne a részletekre, megakadályozná, hogy csőbe húzzák őket. A Time szerint már az ügynökség létrehozásának kezdeményezése is olyan újítás, ami kiérdemli az év 19. legfigyelemreméltóbb innovációjának járó elismerést.
Áramtermelés szennyvízből
A baktériumok sokszor félelmet keltenek az emberekben, pedig némelyikük óriási lehetőségeket hordoz magában. Derek Lovley professzor olyan mikroorganizmusokkal kísérletezik, amelyek szennyezett talajból vagy szennyvízből képesek közvetlenül elektromos energiát előállítani. Sikerült kitenyészteni a Geobacter néven futó baktériumok olyan törzsét, amely ezt a korábbiaknál nyolcszor hatékonyabban teszi. A következő lépés persze még nehezebb lesz: létre kell hozni a Geobacteren alapuló, olcsó áramot ígérő üzemanyagcellákat. A hetilap már a részeredményt is a huszadik hellyel jutalmazta. (Napi Gazdaság)
