3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Harminc éve, 1982-ben Scott E. Fahlman a Carnegie Mellon Egyetem professzora olyan szimbólumot keresett, amivel érzékeltetheti a leírtak hangulati kontextusát.

Születés

A smiley egy mosolygó arcot jelképező karika két pont-szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot a két Spain fivér, Bernard és Murray népszerűsítette tovább, akik márkajelzésként pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére használták fel.

A „smiley” a dance és az underground zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra egyik alapja lett, mint érzelmet kifejező ikon.

:D

Az elektronikus, azaz számítógépen megjelenített szmájli azért született, hogy humorosnak szánt fórumbeli hozzászólásokat megkülönböztesse a nem humorostól, mert a Carnegie Mellon Egyetem (CMU)  amerikai magánegyetemen a hozzászóló tagok fölösleges vitákba bonyolódtak a félreértések miatt. Az egyetem professzora, Scott E. Fahlman javasolta a ' :-) ' jelet, avagy mosolyt, hogy megkülönböztetést nyerjenek a tréfásnak szánt kommentek.

James Morris, az egyetem informatikai professzora röviden csak annyit üzent a kollégáinak: "Ez egy kommunikációs áttörés". Pedig akkor még sem Fahlman, sem ő nem gondolta, hogy a smiley-jelek ilyen népszerűek lesznek. Valóban, ma már az összes online, vagy szoftveres chat-ben megtalálhatóak a szmájlik a Facebooktól kezdve a Windows Live Messengeren át a Whats app-ig. Manapság az idősebb generációnak egy chat-fal sokszor teljesen érthetetlen, olyan szerteágazóan fejlődtek az emotikonok. A sokszor a felhasználók által kitalált új érzelmet kifejező karaktersorok száma végtelennek hat.

Ázsia másképp írta

A Wikipedia szerint egyes szociológiai kutatások különbséget látnak a japánok és az amerikaiak arcjáték-használatában, értelmezésében. A japán tradíció az érzelmek kifejezésében visszafogottságot követel meg. A szem környékét azonban nehezebb tudatos ellenőrzés alatt tartani mint a száj környékét, így egy japán a másik érzelmeit inkább annak szeméből próbálja meg kiolvasni. Egy amerikai ezzel szemben, mivel ott az érzelmek erőteljes kifejezése a norma, inkább beszélgetőtársa száját figyeli. Erre vezethető vissza, hogy a japánok ugyanannak az érzelemnek a kifejezésére gyakran egy másik jelsorozatot választanak, mint az amerikaiak. Például : (^_^) - férfi, (*_*) - lelkesedés, (>o<) - fájdalmában kiált.

Japánból elindulva terjedőben vannak az emodzsik, vagyis képbetűk (például: \(^▽^*)いらっしゃ~いっ(*^▽^)/ - üdvözöllek. Ezeknél nem szükséges a fejünket balra billenteni, ha szemügyre akarjuk venni őket. 2000 óta mind gyakrabban bukkannak fel az IRC-n, és különösen az ifjabb korosztály körében népszerűek. Gyakori, hogy nem csak ASCII jelekből állnak, hanem japán írásjegyeket is tartalmaznak, elsősorban katakanát. Ezáltal a kifejezés lehetőségei szélesebbek. A modern japán mobiltelefonok már kulcsszavak tucatjait képesek tetszés szerint kandzsiba vagy emotikonokba átalakítani.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!