Mielőtt űrhajós volt
Farkas Bertalan 1949-ben született Gyulaházán. A nyíregyházi reptéren vált a repülés szerelmesévé, és ezért döntött úgy, hogy a repülőtiszti főiskolára jelentkezik. 1967-69-ig járt a szolnoki főiskolára, majd a Szovjet Repülőműszaki Főiskolán diplomázott 1971-ben. 1972-től a magyar légierő tisztjévé avatták, 1978-ig első osztályú vadászpilótává vált.
Mikor űrhajós lett
Berci bácsi (szerkesztőségben nem tudtuk eldönteni, hogy Berci, Bertalan, vagy Berci bácsiként említsük nevét, ám korülönbségünknél fogva végül utóbbi mellett döntöttünk) 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak, és két év múlva őt választották ki a két magyar jelölt közül Magyari Béla helyett. A két évig tartó felkészítést a Csillagvárosban, a Gagarin Űrhajós Központban kapta, ahol megtanult mindent az űrhajókról és az űrhajózásról.
Farkas Bertalant 1980. május 26-án, 21 óra 20 perckor a Szojuz-36 nevű űrhajó fedélzetén kilőtték a világűrbe a veteránnak számító Valerij Kubaszovval. Így Magyarország a hetedik nemzet a világon, amelynek polgára elhagyta a föld légkörét. Két nap utazás után a Szojuz-36 összekapcsolódott a Szajut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin várta a nemzetközi kettőst.
Az űrutazás azonban nem csak játék és mese. Farkas Bertalan egy sor kísérletet végzett el az űrállomáson, amiket több magyar kutatóintézet dolgozott ki. Ilyen volt a Balaton nevű műszerrel végzett megfigyelés, ami az űrhajósok szellemi teljesítményét vizsgálja. Vagy az asztronautákat ért sugárzás mennyiségét vizsgáló kísérlet, valamint az immunrendszer működésének vizsgálata súlytalanságban.
Ugyanakkor nem csak kisérleteztek az űrhajósok, ugyanis Berci bácsi esti mesét olvasott a magyar gyerekeknek, és felcsempészett egy tv-macit is, míg orosz utastársa egy nyers uborkával tette ugyanezt - írja a wikipedia - a nadrágjában.
Egy hét múlva 1980. június 3-án hazatértek az űrhajósok, és már várt rájuk a megannyi kitüntetés.
Farkas Bertalan 1980-ban kapott kitüntetései:
- 1980. A Szovjetunió Hőse
- 1980. A Magyar Népköztársaság Hőse
- 1980. A Magyar Népköztársaság Űrhajósa
- 1980. Gyulaháza díszpolgára
Majd az űrhajózás után
Farkas Bertalan 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként 1991-ig. 1992 és 1995 között, még aktív katonai élete alatt An–24 és An–26-os szállító gépeken, valamint Zlín Z–143 típuson repült. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 2006-ban Berci bácsi a politika felé vette az irányt, az MDF színeiben indult a választásokon.
Az utóbbi években az űrturizmus révén mind többen jutnak túl a sztratoszférán, és a magyar űrhajós kalandjain ámuló nemzedék is jócskán középkorú lett. Ennek ellenére talán nem túlzás azt állítani, hogy Farkas Bertalan igaz példakép, aki óriási szolgálatot tett Magyarországnak, és nem csak azért, mert mi lettünk a hetedik nemzet, mely eljutott a világűrbe.
mfor.hu
