Már 1896-ban felvetődött egy nagy nemzeti stadion építésének terve, akkor több apropója is lett volna a dolognak, hiszen egyrészt a millenniumot ünnepeltük, másrészt voltak olyan tervek, melyek szerint az első újkori olimpiát Budapest rendezte volna meg miután Görögországban problémák mutatkoztak. Végül Athén megrendezte az olimpiát, nekünk pedig több mint fél évszázadot kellett várnunk a nemzeti aréna átadására. Pedig 1911-ben hazánk megkapta az 1920-as olimpia rendezésének jogát, ami ismét előtérbe helyezte a stadionnal kapcsolatos terveket, azonban az első világháború közbeszólt.
Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. A harmincas évek elején az óbudai Aranyhegy oldalában, a Városligetben, a Margit- vagy a Népszigeten, Lágymányoson vagy a Pasaréten gondolták elhelyezni az arénát, a háború azonban ismét megakadályozta a megvalósítást.
Az újabb világháború után 1947-ben az Üllői úton egy magyar-osztrák focimeccsen leszakadt a stadion tribünje, 250 ember zuhant a mélybe, de a csodával határos módon senki nem halt meg. Ez ismét felerősítette egy nemzeti stadion megvalósításának ötletét, végül egy évvel később, 1948-ban készületek el az első vázlatok, akkor már a jelenlegi helyre terveztek egy 70 ezer fős arénát. Az építményt 90 százalékban előre gyártott elemekből tervezték, építésze Dávid Károly, statikusa Gilyén Jenő volt. A kezdeti tervek között szerepelt, hogy a stadiont később 100 ezer fősre bővítik majd, végül 1948. július 13-án kezdődött meg az építkezés úgy, hogy a végleges tervek még nem voltak kész. A kivitelező a Stadionépítő Vállalat volt.
A kezdeti években a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a nemzeti stadion építését, sokan jelentkeztek önkéntes munkára. Ehhez hozzájárult az is, hogy Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai jártak elöl a példamutatásban. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. 664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki.
Végül 1953. augusztus 20-án hivatalosan 78 ezer fős lelátóval adták át a létesítményt, a tervezett bővítés 100 ezerre sosem valósult meg. A Népstadion megnyitására nagy ünnepélyt rendeztek, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt.
A Népstadion első legendás meccse az 1954-es magyar-angol volt, melyet az előző évi londoni 3:6 visszavágójaként harangoztak be, végül Puskásék 7:1-re lemosták az angolokat. A legtöbben egy 1955-ös magyar-osztrák meccsen voltak kint a stadionban, akkor 104 ezren buzdították a magyar csapatot. Később megszüntették az állóhelyeket az arénában, ezzel csökkent a befogadóképesség, így nem is tudták megdönteni a rekordot.
A Népstadion történelméből még egy mérkőzés emelkedik ki igazán: 1986 márciusában a rosszemlékű mexikói világbajnokság előtt itt rendezték meg 70 ezer néző előtt a Magyarország-Brazília meccset, melyen a mieink Détári, Kovács és Esterházy góljaival 3:0-ra verték a dél-amerikai csapatot. Utána sokan titkos esélyesként kiáltották ki a magyar válogatottat a világbajnokság előtt, majd az első csoportmeccsen hatot kaptunk a szovjetektől, ami azóta is fájó emlék.
1986-ból még egy legenda kapcsolódik a Népstadionhoz: első nyugati zenekarként a Queen tartott monstre koncertet hazánkban. Ezt követően állandósultak a zenei programok is a nemzeti stadionban, azóta fellépett többek között a Genesis, a Rolling Stones, Michael Jackson, a Guns N' Roses és a Metallica is. A legutóbbi emlékezetes koncert éppen az amerikai metálbanda 2010-es fellépése volt.
A Népstadiont 2002. április 2-án nevezték el az Aranycsapat legendás játékosáról, Puskás Ferencről. Négy és fél évvel később, 2006. novemberében halála után Puskást a róla elnevezett stadionban ravatalozták fel mielőtt a Szent István bazilikában eltemették.
A stadion évtizedek óta nagyon rossz állapotban van, a felső karéjt ma is csak nagyon ritkán nyitják meg. Éppen ezért régóta téma az átépítés vagy egy új nemzeti aréna megvalósítása. A jelenlegi kormány tavaly fogadta el a legfrissebb koncepciót, mely szerint 2016-ra egy 65-70 ezer fős aréna épül majd, de mellette megmarad a jelenlegi is, melyben koncerteket és atlétikai versenyeket fognak rendezni.
mfor.hu
