3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1944. október 9-én jelent meg az a kormányrendelet, melynek értelmében részben megtiltották a húsétel felszolgálását az éttermekben. A háború végjátékának egy érdekes epizódját eleveníti fel az mfor.hu Mesél a múlt című sorozatának aktuális darabja.

68 éve, 1944. október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, melynek értelmében húsételt, belsőségek kivételével csak kedden, szerdán és csütörtökön lehetett árusítani a vendéglőkben. Ez alól kivételt képeztek a III. és IV. osztályú vendéglők, de azokban is csak gulyást vagy főtt marhahúst lehetett árusítani. Sajnos a 117.930/1944-es számú kormányrendelet szövegét nem sikerült fellelni az interneten, így elég kevés konkrétumot lehet tudni az intézkedésről. A korabeli beszámolók szerint a lépés november 16-án lépett életbe, arról azonban nem szólnak a hírek, meddig tartott a korlátozás.

Az intézkedés meghozatalakor már javában működött a jegyrendszer Magyarországon a háború miatt, ennek ellenére a korabeli beszámolók szerint a lakosság nem nagyon érezte meg a "hústilalmat". Ennek oka az lehet, hogy a kiemelkedő termés miatt a családok fel tudtak halmozni tartalékokat élelmiszerből, emellett a nehéz időkben egyébként is kevesen engedhették meg maguknak, hogy vendéglőbe járjanak.

A húsfogyasztás visszafogása is megkezdődött már korábban, hiszen nem sokkal a háború kitörése után, 1939 decemberében a hétfőt és a pénteket már "hústalan" napnak nyilvánították. Ebből is az látszik, hogy 1944 őszére a lakosság nagy része már hozzászokott ahhoz, hogy csak elvétve evett húst. 

Pedig hús lett volna, hiszen 1944 őszén már a Tiszántúlon volt a front, így azon a környéken kényszervágásokat rendeltek el. Ezek oka egyrészt az volt, hogy a hadsereget etetni kellett, másrészt a magyar vezetés nem szerette volna, hogy a szovjet csapatok kezére jussanak az állatok - mondta Ungváry Krisztián történész a hústilalommal kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére. A kényszervágás során leölt állatok húsa azonban többnyire Németországba került

Néhány héttel a fenti rendelet megjelenése után egyébként Budapest élelmiszerellátásáról Rajk Endre készletgazdálkodási kormánybiztos jelentésébe a következőket írta: "kenyérhelyzet: liszt és gabonakészlet négy hétre, hús két hétre, zsír két napra, cukor novemberre, szárazfőzelék egy hónapra elegendő, burgonya- és konzervféleség nincs".

A hústilalom bevezetésével egyidőben november 16-án forgalomba kerültek a tej-jegyek is a fővárosban. Akinek nem volt ilyen jegye, az csak akkor kaphatott tejet, ha már az összes jeggyel rendelkezőt kiszolgálták, és még maradt. A gyakorlatban persze az esetek többségében nem maradt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!