Akadémiai elnök, saját alapítvány
68 éve született Budapesten a Kossuth-díjas építész, játéktervező és feltaláló, akinek a neve világszerte ismertté vált köszönhetően egy első ránézésre egyszerű, ám valójában bonyolult és igazán különleges játéknak. A Wikipedia szócikke szerint édesapja szintén reál beállítottságú volt, hiszen gépészmérnökként, repülőgép-tervezőként dolgozott az esztergomi repülőgyárban, édesanyja pedig költő volt.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végezte, majd az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. Ennek elvégzése után néhány évig építésztervezőként dolgozott, majd egy hirtelen váltással az Iparművészeti Főiskolán tanári pályára lépett, ahol eleinte tanársegédként végezte a munkáját, a ranglétrát végigjárva majd adjunktusi és docensi címet szerzett. Sőt évekkel később, 1987-ben címzetes egyetemi tanár, három évvel később pedig a Magyar Mérnök Akadémia elnöke is lett. Ezen belül pedig létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, melynek célja a fiatal műszaki és iparművészeti tehetségek támogatása.
Az a híres Bűvös kocka...
1983-ban alapította meg a saját vállalkozását Rubik Stúdió néven, amelynek bútor- és játéktervezés volt a fő profilja. Ez már akkor történt, miután kitalálta a Rubik-kockát 1980-ban. A játékkal egyébként már 1974 óta kísérletezett. Rubik Ernő elsősorban egy olyan formát szerett volna megalkotni, ami alkalmas a térbeli mozgások szemléltetésére. Először 2*2*2-es méretű kockával próbálkozott, de szinte azonnal számos probléma nehezítette meg a dolgát, melynek központi kérdése a három tengely körüli forgatás megoldása volt. Próbálkozott gumiszalaggal, mágnessel is, de egyik sem vezetett eredményre. Aztán mégis sikerült megoldania a problémát. Olyan formára alakította az egyes elemeket, melyek egymást tartják össze, a lapok középső kockái pedig egy központi rugós elem révén elforgathatók egy-egy tengely körül.
A játékipar szereplői azonban nem harapták rá az ötletre, hiszen úgy vélték, ezt annyira kevesen tudnák megoldani, hogy biztos alig lenne rá kereslet. Az Ideal Toys Company azonban mégis bízott a kocka sikerében és 1980-ban elkezdte a forgalmazását. Az eredmény minden várakozást felülmúlt, hiszen a remélt egymilliós eladást bőven sikerült túlszárnyalni: 30 milliónyi kelt el belőle csak az első évben. Azóta pedig a Die Zeit című német lap korábbi írása szerint 300 milliónyit adtak már el belőle.
A nagy siker azonban nem szállt a tervező fejébe és a gyarapodó vagyonnak köszönhetően sem kezdett el fényűző életet élni; mindössze a régi 500-as Fiatját cserélte le egy 1-es Volkswagen Golfra.
A játék egyébként annyira kedvelt lett, hogy kétévente világbajnokságot is rendeznek, melyre legközelebb 2013-ban kerül sor. Tavaly magyar világrekord született a háromnapos eseményen: Horváth Máté a Master Magic nevű konstrukcióban, míg Barát Bence a 7x7-es kocka kirakásában, Bodor Máté pedig a Rubik's Magicben lett a világ legjobbja. Az esemény rangját jelzi, hogy a világ 40 országából több mint 350 versenyző vett részt a bajnokságon, melyen 19 hivatalos kategóriában mérettethették meg magukat az indulók.
A kocka azonban nemcsak a szórakozni vágyókat mozgatta meg, de a matematikusok is sokat foglalkoznak vele, ugyanis immár két évtizede csoportelméletek felállítása mentén próbálják megtalálni azt az "isteni számot", ami a 43 trilliónyi konstellációból a legkevesebb tekeréssel eredményezi az egyszínű oldalakat. 2010-ben végül kiderítették, hogy teljesen mindegy, milyen állásban van a kocka, legfeljebb 20 lépéssel kirakható.
Élet a Bűvös kockán túl
Rubik egyébként számos más játékot is tervezett, ám a Bűvös kockával elért páratlan sikert egy sem múlta felül. 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, de ismertek közé tartozik még a Bűvös dominó, a Sudokube és a Rubik-óra is. Nem is olyan régen pedig, 2009-ben látott napvilágot a legújabb találmány a Rubik's 360, vagyis a Rubik-gömb.
Munkásságával számos díjat is kiérdemelt, így 1983-ban megkapta például a Magyar Népköztársaság Állami Díját a térbeli szerkezetek szemléltetésére és oktatására kidolgozott, a tudományos kutatást több irányba is inspiráló megoldásáért. 1995-ben Gábor Dénes-díjjal, egy évvel később Jedlik Ányos-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal, 2010-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje csillaggal elismeréssel jutalmazták, és még ugyanebben az évben kiérdemelte a Prima Primissima díjat is.
mfor.hu
