Bíró László József a budapesti tudományegyetem orvosi karán kezdte a tanulmányait, melyeket rövid idő után megszakított. Dolgozott ezután hipnotizőrként, grafológusként, autóversenyzőként, biztosítási ügynökként, de még vámügyintézőként is. Az őt híressé tevő találmányához azonban az újságírói pálya vezett el.
Többféle elképzelés az ötlet megszületéséről
Arról, hogy valójában hogyan is merült fel benne a golyóstoll ötlete, háromféle variáció is ismert. Az egyik egy olasz folyóiratban megjelenő történet, mely így szólt: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz".
Egy másik történet szerint azonban - és ezzel is lehet több helyen találkozni -, a nyomdai látogatásai során megfigyelte a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes működését. Innentől kezdve pedig megszületett a fejében az ötlet egy hasonló megoldásról, csak kisebb méretben és töltőtoll alakkal.
Végül arról is lehet olvasni, hogy az ötlet akkor született meg, amikor az íróasztalán kiborult egy tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyók nyomot rajzoltak maguk után. Végülis történt, ahogy történt, 1931-ben már bemutatta a golyóstoll nagyobb méretű, ládaszignáló változatát, mely kifogásolható minőségben, de azért mégis működött. Később ezt a megoldást már csak tökéletesítette, bár az első darabok még nagyon rosszul működtek az acélgolyó pontatlansága miatt. A további fejlesztésekhez már betársult a fivére, György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek is.
Bíró Pens of Argentina
Az éveken keresztül folytatott munka meghozta a gyümölcsét, hiszen 1938. április 25-én az első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven bejelentette a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Azonban még ezután is történtek apróbb fejlesztések, ám ezeket már külföldön végezte el, hiszen előbb Párizsba menekült, majd Argentínába emigrált. A szabadalmat csak 1943-ban kapta meg, ezt követően megalakította a Bíró Pens of Argentina céget és nekifogott a toll sorozatgyártásának.
A Wikipedia szócikke szerint a Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt; az U.S.A. hadserege 20 ezer darabot rendelt a Stratopen tollból, Angliában a RAF a BIRO Miles Martin Pen Co. változatot használta a nagy magasságban nehezen használható töltőtollak helyett. Az Egyesült Államokban később az Eversharp és az Eberhard-Faber cégek vették meg a licencet, de az erre a célra létrehozott Reynolds International Pen Company még előttük, 1945 végén elkezdte az engedély nélküli másolatok árusítását eleinte csak Reynolds néven, majd 1946-ban Reynolds 400 és Reynolds Rocket típusnevek alatt. Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Franciaországban BIC néven (egyes vélemények szerint a Biro Crayon rövidítése, mások szerint Marcel Bich nevének nemzetközileg elfogadható rövidítése a márkanév) árusította az erre a célra létrehozott Société Bic; ma Bic Cristal néven forgalmazzák, és a világ legnagyobb számban eladott golyóstolla.
Bíró egyébként Buenos Airesben hunyt el 1985. november 24-én. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
mfor.hu
