Az elsőként Párizs utcáin (1662) megjelenő omnibusz később Európa több nagyvárosában is feltűnt, így 1832-ben Pesten is. A társaskocsik megindulását a budapesti közösségi közlekedés kezdetének tekintik. Később megjelent a lóvasút, amelynek üzemeltetését város szerte több társaság, így a Pesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budai Közúti Vaspálya Társaság végezte. Az 1860-as években készült el a sikló, majd a 70-es években megindult a közlekedés a fogaskerekűvel is. A lóvasút társaságok közül pedig a tőkeerősebb pesti vállalat felvásárolta a budai társaságot, és 1878-ban megalakult a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT, olvasható a wikipédián.
A műszaki fejlődés új vívmányaként a század végén jelent meg a villamosvasút, mely építésének gondolata már 1883-ban felmerült, de a megvalósításáig még négy évet kellett várni. Akkor indult ugyanis a Nyugati pályaudvar elől a két kocsiból álló próbavasút, és a Király utcáig tartó 1 kilométer hosszú, 1000 mm nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett.
1887–1888-ban megépült három helyiérdekű vasútvonal (a dunaharaszti, a cinkotai és a szentendrei), ugyanis a BKVT felismerte, hogy profitot termelhet azzal, ha bekapcsolja hálózatába a Budapest környéki településeket. Ezeket a szerelvényeket gőzmozdony vontatta. 1892-ben megindulhatott a forgalom Ráckeve és Dunaharaszti között, majd 1899-ben a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV) nyitotta meg a Budapest-budafoki vonalat. 1896-tól már nemcsak a BKVT és a BVVV kocsijai között választhattak az utasok, hanem a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV) járművein is utazhattak, elsőként az ún. "megyeri vonalon".
Miután a legtöbb lóvasúti vonalakat, majd 1900-ban a BLVV-t is villamosították, a BVVV, a BURV és a BBVV pedig eleve villamos üzemre rendezkedett be, megszületett Budapest villamosvasúti hálózata, idézi a BKV honlapján található írás, mely a vállalat történelmét mutatja be.
A földalatti vasút építése mindössze 22 hónapot igényelt és 1896. május 2-án megindult az európai kontinens első, villamos motorkocsikkal működő földalatti vasútja. Az "Ezredévi Kiállítás" megnyitása alkalmából Budapesten tartózkodó Ferencz József 1896. május 8-án meglátogatta a földalatti vasutat, mely ma is az egyes számú metróvonal. Budapesten 1915-ben indult meg az első autóbuszjárat. A buszok az Aréna (Dózsa György) út Nagy János (Benczúr) utca sarkától az Andrássy úton át a Vilmos császár (Bajcsy-Zsilinszky) útig közlekedtek.
1918. november 22-én az akkori kormány közös irányítás alá vonta BKVT-t, a BVVV-t, a BURV-t, a FJFVV-t, a BLVV-t és a BHÉV-et. Az új vállalat neve Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) lett. Fél év múlva a BEVV irányítása alá került a Budai Hegypálya és a fogaskerekű vasút is. Az integrált közforgalmú közlekedés megteremtése ekkor vette kezdetét, de a teljes integrációra azonban még fél évszázadot várni kellett.
1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább „Beszkárt”-ként emlegették). Az első vezetője Rényi Dezső volt. A BSZKRT az első és legjelentékenyebb községi vállalat lett, amelynek létszáma meghaladta a 10 000 főt. Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot.
1949-ben megszüntették az összes közlekedési ágazatot magába foglaló BSZKRT-ot. Új közlekedési vállalatok alakultak - Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat - és 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek. Az új integrált közösségi vállalatot, a BKV-t 1968. január 1. alapították.
mfor.hu
