A vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése során elemzésünk három fő irányt érint:
- a hosszú lejáratú fizető- és hitelképesség - az adósságállomány,
- a rövid lejáratú fizető- és hitelképesség - a likviditás,
- a pénzáramok - a cash flow
alakulásának vizsgálatát.
A cash flow-általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. A cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.
A cash flow-kimutatás hasznosítása
A cash flow kimutatás nem öncélú dokumentáció, többféle célt szolgálhat. Egyrészt hasznosítani tudják a vállalkozás vezetői, akik számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit és a döntések hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás.
A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fizetendő osztalék mértékének meghatározását is.
Ami a hitelezőket és a befektetőket illeti, ők a cash flow-kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás külső finanszírozási források bevonására vonatkozó esetleges igényét. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára.
A cash flow-kimutatás összeállítása során a tevékenységeket általában három fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgáljuk, hogy ezek a tevékenységcsoportok, illetve műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira.
Így a kimutatás készítésekor figyelembe kell venni a vállalkozás operatív működési (üzleti) tevékenységét, a befektetési (beruházási) tevékenységét és a pénzügyi (finanszírozási) tevékenységét is, ezek befolyásolják ugyanis a cash flow alakulását.
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon megjelenik az összes olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből - termék, illetve áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból - származik, valamint azok a bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel részei (kapott kötbér, késedelmi kamat stb.). Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglévő vagyonrészek után kapott osztalék, valamint a kamatbevételek összege is.
A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek. Itt jelenik meg - mint egy pénzügyi befektetés hozama - a kapott osztalék, a részesedés is.
A kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások alkotják.
A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására
A tevékenységnek ez a része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (a saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában.
Az operatív cash flow meghatározására a gyakorlatban kétféle módszer alakult ki,
- egyrészt a Direkt módszer - melynek alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat (és csak azokat), amelyek a pénzállományt csökkentik.
- másrészt az indirekt módszer - mely az előző módszernél elterjedtebb a hatályos számviteli szabályozás által is megkívánt, mondhatni általánosan alkalmazott módszer. Lényege, hogy a kiindulási alapnak valamely számvitelieredmény-kategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.
Fontos megjegyezni, hogy miközben számos hasonlóság van a pénzforgalmi szemléletű eredmény-kimutatás és a cash-flow között, több tényező is van, amit az előbbi figyelembe vesz, így például
- az értékcsökkenési leírás
- az elszámolt értékvesztések
- vagy a céltartalék képzés.
Az oldalakon megjelenő információk, ajánlatok, meghatározások és leírások kizárólag a tájékoztatás célját szolgálják, azok semmilyen körülmények között nem minősülnek a CIB Bank Zrt. Ptk. 211.§-a szerinti ajánlattételének vagy pénzügyi tanácsainak. Az oldal működtetője, karbantartója és technikai kivitelezője az Origo Zrt., ezért a CIB Bank Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az oldalon elhelyezett információk esetleges hiányosságai, pontatlanságai és az esetleges elírások miatt. Az oldalakon elhelyezett információk felhasználására kizárólag a felhasználó saját felelősségére kerülhet sor. A honlap tartalma nem feltétlenül tükrözi a CIB Bank Zrt. hivatalos véleményét az adott kérdésekben.
