A felperes egy részvénytársaság beszállítója volt, ám az felszámolás sorsára jutott. A helyzetet súlyosbította, hogy vezérigazgatóját a büntetőbíróság többrendbeli csalásban bűnösnek mondta ki, mert a beszállító cégek képviselőit tévedésbe ejtette, amikor olyan fizetési kötelezettséget vállalt, amelyek nem voltak teljesíthetők.
A felperes cég az ítéletre alapozva kártérítési pert indított a vezérigazgató ellen, és első fokon neki adott igazat a bíróság. Az alperes fellebbezett, és arra hivatkozott, hogy mint vezérigazgatóra speciális felelősségi szabályok voltak érvényesek. Így az elkövetéskor hatályos társasági törvény, továbbá a munka törvénykönyve szerint is őt mint vezető – és munkaviszonyban álló – tisztségviselőt közvetlenül nem perelhette volna a felperes, írja a Világgazdaság.
A Fővárosi Ítélőtábla alaposnak találta a beadványt. A társasági törvény szerint ugyanis a társaság a felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A Ptk. rendelkezése értelmében, ha az alkalmazott a munkakörében vagy harmadik személynek kárt okoz, azért a munkáltató áll helyt a károsulttal szemben. Így a felperesi kártérítési igénynek nincs jogszabályi alapja, a keresetet el kell utasítani – döntött az ítélőtábla, a Világgazdaság írása szerint.
