Habár nem szerencsés, ami Cipruson történik, ám úgy látom nem nagyon van más megoldás. Mi történt ugyanis Cipruson? Az, hogy az ország gazdaságához képest extrém módon túlméretezett bankszektor a hitelkihelyezésein veszteségeket szenvedett el. És ha nagyon nagy a bankrendszer - márpedig Cipruson hatalmas, a betétek a GDP 4szeresét, a teljes mérlegfőösszeg egyes források szerint 7, más szerint több, mint nyolcszorosát teszik ki - az azt jelenti, hogy ha példának okáért a kihelyezések 12-13%-át le kell írni (márpedig ismerve a hazai rossz hitelek arányát, ez nem elképzelhetetlen szám), akkor máris a GDP 100%-nak megfelelő veszteséget szenvedett el a bankszektor.
A ciprusi bankok nagyot buktak görög állampapírjaikon és görögországi valamint ciprusi kihelyezéseiken, hiszen mindkét ország recesszióban van és sok a rossz hitel. A bankok elvesztették tőkéjüket, és a vagyonuk kevesebb, mint a tartozásaik. Ennek következtében a ciprusi bankokban valakinek tőkét kell emelnie, hogy az elbukott pénzeket (a negatív saját tőkét) pótolja. Ha nem lenne aki ezt megteszi, akkor a bankok tönkremennének, és a betétesek valószínűleg igen súlyos veszteségeket szenvednének el, sokkal nagyobbat, mint 10%.
A lényeg tehát az, hogy a ciprusi bankrendszer csődbe jutott, és valakinek ki kell mentenie, különben az összes betétes irgalmatlan veszteségeket szenved el, és valószínűleg a ciprusi gazdaság is összeomlik. A kérdés adott: ki fizesse a révészt? Nyilván csakis az állam tudja ilyen esetben feltőkésíteni a bankokat, de az államnak sincs erre pénze. Honnan szerezhet pénzt? Az EU/IMF nem hajlandó ennyi pénzt kölcsönadni Ciprusnak, mert tudja, hogy ha ezt megteszi, akkor olyan magasra nő a ciprusi államadósság, hogy azt sose tudják visszafizetni. Hajlandóak valamennyi pénzt adni, de nem mindet, mert akkor a ciprusi államadósság fenntarthatatlan pályára kerül. Innentől fogva csak egy lehetőség van (a ciprusi állampapírok restrukturálása nem megoldás, tehát az, hogy mondjuk csak 30 centet fizessenek minden 1 euró állampapírra, mint a görögöknél tették, mert az állampapírok nagy részét maguk a ciprusi bankok birtokolják, így csak annyit érnének el, hogy még nagyobbá válik a lyuk amit be kell tömni: öngól). Ez a lehetőség pedig az, hogy a bank betétesei és kötvényesei fizetnek (logikus: ha a vagyon kisebb mint a tartozás, akkor le kell csökkenteni a tartozásokat, és éppen ez történik, mert a bank szempontjából a betétek az ő tartozásaik). A részvényesek a csőddel már minden pénzüket elbukták, a kötvényesek és betétesek pedig szintén hatalmasat buknának ha nem mentik meg a bankokat. Sokkal jobban járnak ha 10%-ot veszítenek, mintha 30-40-50%-át veszítenék el a pénzüknek, és a maradékot is valószínűleg csak évek múlva kapnák meg, miután a bankok felszámolása lezárult.
A ciprusi megoldás tehát csúnya, de nincs nagyon más út. Lehet arról vitatkozni persze, hogy mekkora összeg alatt ne legyen veszteségáthárítás, és mennyire progresszív legyen, de a nagy betéteknél nyilvánvaló, hogy az éveken át adómentességet vagy nagyon alacsony adókulcsokat élvező offshore vagyonok még ezzel a 10% egyszeri adóval is sokkal-sokkal jobban jártak, mintha otthon maradtak volna. És sokkal jobban járnak ha kifizetik a tizedet, mintha a bank, amiben a pénzüket tartják tönkremenne. Gyakorlatilag tehát az történik, hogy a betétesek választhatnak: vagy buknak egyszeri 10%-ot, vagy sokkal nagyobbat. Nem kérdés mi a logikus. Az egyetlen kérdés csak az, hogy ez átmegy-e a parlamenten. Ha nem, akkor nagy haddelhadd lesz...
Nagyon jó Q&A összefoglaló:
//blogs.wsj.com/brussels/2013/03/18/your-cyprus-questions-answered/?mod=brussels
