A lézert, amelytől jelentős áttörést várnak a kutatás-fejlesztés területén, az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt keretében várhatóan 2014-re fejlesztik ki, a berendezés építésének 2011 és 2014 közötti időszakra becsült összköltsége 400 millió euró. Az első jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költsége évente 50 millió euró.
Az ELI-projekt egy rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítményű, kutató "szuperlézer" megépítését célozza európai összefogással, és szerepel az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében.
A berendezéssel olyan rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének még a molekulákon belül zajló elemi folyamatok is. Az építést előkészítő projekt francia irányítással már zajlik, 13 ország - közöttük Magyarország is - részt vesz benne. A berendezés építési helyszínéért Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia is verseng.
Az ELI Programbizottság legutóbbi, párizsi ülésén egyik pályázó ország javaslatát sem találták önmagában megfelelőnek az építkezési helyszín odaítéléséhez, ezért felkérték a pályázó országokat a projektet előrevivő megoldások keresésére. A konstruktív megoldás elősegítésére Vlastimil Ruzicka, az illetékes cseh minisztérium helyettes vezetője és Lippényi Tivadar, az NKTH elnökhelyettese - mint a két ország kormányzati ELI megbízottai - közös cseh-magyar javaslatot dolgoztak ki. A javaslatot az ELI projekt Irányító bizottságának múlt heti, budapesti ülésén ismertették.
A projekt Irányító bizottsága egyetértett a cseh-magyar integrált javaslat irányvonalával, és felkérte a cseh és a magyar partnert, hogy vizsgálja meg a román partnernek bevonásának lehetőségét - olvasható a közleményben.
