A közintézményeknél és magánvállalatoknál különböző területeken dolgozó felsővezetők 59 százaléka állította, hogy jelenlegi legfontosabb céljuk a munkatársak termelékenységének és hatékonyságának növelése. Ezzel szemben csupán 30 százalékuk mondta, hogy vállalatuk munkaerő-leépítéssel kíván költségcsökkentést elérni. Feltételezve, hogy az európai gazdaság javuló tendenciája folytatódik, a szervezetek elsőszámú prioritása továbbra is belső folyamataik felülvizsgálata (42 százalék), több ember foglalkoztatása (37 százalék), illetve az oktatási költségvetésük növelése (30 százalék), derül ki a Canon 18 európai országban vezetők körében végezett páneurópai felméréséből.
A kutatás eredménye igen érdekesnek
bizonyult. Mindenképpen pozitívabbak a kilátások a gazdasági fellendülésre, és az alklalmazottak termelékenységének növelése érdekében sok szervezet ismeri fel a belső folyamatok fejlesztésének pontosságát, szemben az olyan költségcsökkentő intézkedésekkel, mint éldául a munkaerő leépítés - mondta Adam Gillbe, a Canon Europe európai megoldásaiért felelős stratégiai marketingmenedzsere.
Az optimizmus ellenére az európai döntéshozók 30, a hazai válaszadók 49 százaléka állította, hogy vállalatuk nincs felkészülve a következő 12 hónapra. Szemben az európai 31 százalékos átlaggal a hazai vezetők 55 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a szervezeteknek a fennmaradás érekében rövid távú célokra kell koncentrálniuk. A válaszadók pontosan az egyharmada (33 százalék) fókuszál inkább a jelenre, mint a jövőre, miközben 22 százalékuk a tapasztalatlan vezetőségre hivatkozik. Dániában és Finnországban kedvezőbb a helyzet mivel ott a szervezetek 80 százaléka állítja, hogy felkészültek a gazdasági fellendülésre.
A szervezetek fele az elmúlt egy évben különböző változtatások bevezetésével reagált a válságra, annak érdekében, hogy növelje hatékonyságát, és csökkentse kiadásait. A hazai vállalatok a szorosabb költségfelügyeletre (67 százalék) a munkavállalói juttatások megváltoztatására (51 százalék) és a szigorúbb kiadási szabályozásokra (47 százalék) koncentráltak. Az európai felsőbb döntéshozók 14 százaléka jelenleg a környezeti hatások csökkentésének lehetőségeit vizsgálja, és 13 százaléka szeretné növelni az adatbiztonságot.
Annak ellenére, hogy a szervezetek a hatékonyságnövelésre összpontosítanak, mégis úgy tűnik, sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan is érjék el a kitűzött célokat. A megkérdezettek 19 százaléka állítja, hogy az utóbbi 12 hónapban nem láttak változást a hatékonyságon alapuló megtakarításokban, valamint 45 százalékuk 5 százaléknál kevesebb költségcsökkenést tapasztalt, amely magyar vállalatok esetében átlagosan ez 5-10 százalék közötti összeget jelent. A válaszadók 48 százaléka szerint a legnagyobb informatikai kihívás az új rendszerek integrálása a meglévő informatikai keretrendszerbe. Mindezek ellenére a hazai döntéshozók az európai átlagnál (19 százalék) nagyobb arányban (30 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy vállalatuknál az elmúlt 12 hónapban növekedtek az informatikai, illetve irodai eszközökre költött kiadások.
Az európai szervezetek néhány egyszerű, költséghatékony informatikai változtatás bevezetésével jelentősen csökkenthetik kiadásaikat, miközben növelhetik munkatársaik hatékonyságát. Arra szeretnénk bátorítani a vállalatokat, hogy alaposan gondolkodják át, milyen új technológiai beruházások támogathatják őket és alkalmazottaikat - mondta a Canon illetékese.
A szervezetek igyekeznek átvészelni a nehéz gazdasági időket, így a döntéshozók arra kérik munkásaikat, hogy kezdeményező készségükkel és találékonyságukkal járuljanak hozzá a sikeres túléléshez. A kutatás hatalmas szakadékot tárt fel Európában a pénzbeli jutalommal ösztönözött cseh, finn, francia és lengyel, valamint a munkájuk iránti büszkeség által motivált osztrák, dán, holland és brit munkavállalók között. Magyarország ebben a tekintetben a középmezőnyben végzett, mivel a hazai válaszadók 40 százaléka az anyagi juttatásokat, 23 százalékuk pedig az elismerést jelölte meg a kezdeményező készséget leghatékonyabban ösztönző eszközként.
