Ehhez elsősorban egyenlő jogi oltalmat kell biztosítani "minden találmányi formának, beleértve a számítógéppel megvalósított találmányokat" - hangsúlyozta Vedres András, utalva arra, hogy ez Európában még hiányzik. "Amennyiben az unión belül nem lesz ugyanolyan oltalom, mint a világ többi részén, akkor hátrányt szenvedünk" - tette hozzá.
Szavai szerint a független feltalálóknak, a kis és közepes vállalkozásoknak és mindazoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzzel, támogatást kell adni a nemzetközi szabadalmaztatáshoz. "A világméretű szabadalom feltétele az innovációnak, e nélkül szó sem lehet arról, hogy a gazdaság alkalmazza" - mutatott rá az IFIA elnöke, aki úgy vélte: a szabadalmaztatás támogatására szánt forrásokat az adófizetők pénzéből kellene finanszírozni.
Magyarország élen jár ebben - emelte ki Vedres András. Mint mondta, a nemzetközi szervezet kampányának januári elindítása óta "a magyar kormány egy 200 millió forintos alapot hozott létre, amelyből támogatást adnak a "kicsiknek" a szabadalmaztatás költségeire".
A 84 ország több mint 300 szövetségét tömörítő IFIA budapesti tanácskozásán, amelyen az innováció szerepét elemzik a résztvevők a globalizálódó világban, előadást tartott Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa is.
Ismertetése szerint a 2007 és 2013 közötti időszakra az EU csaknem háromszor annyit irányoz elő kutatás-fejlesztésre, mint a korábbi időszakban. Ugyanakkor, mint kiemelte, "még mindig hátrányban vagyunk". Az Egyesült Államok és Japán ugyanis a GDP-jük több mint 3 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, az unión belül pedig ez a mutató átlagosan 1,7 százalék.
