A rendszerváltás óta Magyarországon több mint 3 milliárd dollár értékű kockázati tőkét helyeztek ki a tőkealapok, ezzel csaknem 400 vállalat finanszírozási helyzetét javította, vagy éppen tőzsdére jutását segítette elő az iparág – áll a magyarországi intézményes kockázati- és magántőke-piacról rendszeresen statisztikát készítő Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) adataiban. Az elmúlt időszakban a válság hatására ugyan némileg csökkent a befektetések mértéke, azonban a banki hitelezések leállásával ismét felértékelődött a kockázati tőke szerepe. Mindezt a lehetőséget azonban csak azok a hazai vállalkozások tudják megfelelően kihasználni, amelyek a transzparens működés mellett a fejlődést és az innovációt helyezik előtérbe.
„Hiába változott meg a gazdasági környezet az elmúlt 20 évben, ha az emberek gondolkodásmódja a vállalkozásokról csak kis mértékben módosult. Amikor a kis-, de akár a közepes méretű társaságokat még ma is családi vállalkozásként kezelik tulajdonosaik, ahol a céges és a családi gazdálkodás gyakran összefolyik, vagy ahol a tulajdonos személye egyben a menedzsment szerepét is betölti, oda nehezen tud beilleszkedni a kockázati tőke – mondta Oláh László, a HVCA elnöke. Márpedig nehéz azt elképzelni, hogy egy társaság, ahol a cégvezetés még gyermekcipőben jár, a kockázati tőkealap számára megfelelő minőségű üzleti stratégiát, vagy éppen vállalatirányítási rendszert tudna felmutatni.”
A hazai vállalkozások körében az alternatív vállalatfinanszírozási megoldások korlátozott, vagy felszínes ismeretére utal az is, hogy sok cégvezető gondolja úgy: a kockázati tőke azonnali megoldás egy sürgős problémára, ahol a befektető az, aki vállalja a kockázatot, és megoldja a problémát. Ezzel szemben a tőkebefektetők jellemzően 3-5 éves periódusra szállnak be olyan cégekbe, amelyek tartós és magas növekedési potenciállal rendelkeznek. Egy kockázati tőkealap-kezelő a vállalkozások fejlesztésével törekszik az átlagosnál nagyobb értéknövekedést elérni mind a vállalkozások számára, mind a maga befektetése szempontjából, ehhez pedig a kihelyezésre váró tőke mellett stratégiai gondolkodásmódot, standardizált folyamatokat, kiterjedt kapcsolatrendszert, és megfelelően képzett menedzsmentet is hozhat a vállalkozásba. A befektetés ideje alatt pedig a megtermelt nyereséget visszaforgatják a társaságba, hiszen céljuk nem az osztalékfizetés, hanem a stabil fejlődés.
A régióban a magyarországi cégek iránt is érdeklődő kockázati és magántőke alapok az utóbbi 2 év során több mint 5 milliárd euró friss tőkét gyűjtöttek, amely a közép-kelet európai régióban kerül befektetésre. Ez az összegyűjtött, és elérhető tőke a gazdaságban tapasztalható forrásnélküliség miatt is felértékeli az alternatív vállalatfinanszírozási lehetőséget nyújtó kockázati tőke-társaságok szerepét, hiszen a hagyományosnak mondott vállalatfinanszírozási formák, mint például a hitel – elapadtak. Részben emiatt a vállalatok jelentős hányada komoly likviditási problémákkal került szembe. Azonban hiába a befektetésre váró tőke, ha a vállalkozások nem minden esetben ismerik a tőkebevonás lehetőségeit, a kockázati tőke által nyújtott további értéknövelő és versenyképességet növelő megoldásokat.
"Számos nemzetközi tapasztalat igazolja, hogy gyorsabban fejlődnek azok az országok, ahol támogatják, hogy a fiatal és gyorsan növekedő kisvállalkozások átvegyék és alkalmazzák a modern vállalati működés elveit. Ezeket a tapasztalatokat építettük be a hazai vállalatok számára szóló Finext Startup – az értékteremtés ötösfogata programba – mondta Futó Gábor, a Finext Startup igazgatóságának elnöke. E program keretében nem csak növekedési tőkét juttatnak a vállalatoknak, hanem üzleti és innovációs infrastruktúrát biztosítanak a fejlődéshez, hálózatépítéssel támogatják a kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket, üzleti kapcsolatokról gondoskodnak a sikeres vállalkozás-építéshez, illetve menedzsment, pénzügyi és HR-tanácsadással, mentori munkával segítik az akadályok leküzdésében."
A kisvállalkozások nem készültek fel a tőke fogadására
A kockázati tőke iparág a rendszerváltás óta mintegy 400 vállalat finanszírozási helyzetét javította Magyarországon. Kihelyezhető tőke továbbra is rendelkezésre áll, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a hazai kis-, és közepes vállalkozások nagy része, még ma sem kellően felkészült a tőke befogadására.
