A piaci szereplők közül mindenki vesztes, igaz, egyelőre nem ismert, hogy az egyes létesítmények pontosan mennyivel kevesebb kibocsátási egységgel (kvótával) gazdálkodhatnak - közölte Civin Vilmos. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) környezetvédelmi osztályvezetője szerint már a magyar kormány által elkészített verzió is kvótahiányt vetített előre, s az EB döntése ezt tovább fokozza. Magát az MVM Zrt.-t több szempontból is érinti a kvótakereskedelmi rendszer kereteinek megkurtítása. Egyrészt a csoport erőművei a tervezettnél nagyobb kvótahiánnyal számolhatnak, emellett kétséges, hogy a következő években felépülő észak-budai és miskolci erőmű számára jut-e elegendő ingyenes kibocsátási egység az elkülönített tartalékkeretből.
Eredetileg is 8-10 százalék kvótahiánnyal számolt 2008-2012 között a Dunaferr Zrt., ám a szigorítás következtében ennek mértéke a 15 százalékot is elérheti. Lukács Péter, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: a bázisnak tekintett 2005-ös évben a Dunaferr több létesítményénél folyt korszerűsítés, ezért a cégcsoport részére eleve a reméltnél kevesebb kvótát különítettek el.
Ráadásul a vállalat 2006-ban egy több százmillió eurós fejlesztési programot indított, s kérdéses, hogy az új belépő egységeknek elegendő kvótát tartalékol-e a kormány. A kvótahiány legkellemetlenebb következménye, hogy a költségek rontják majd a vállalat versenyképességét, miközben a nemzetközi piacon a fő vetélytárs orosz, ukrán és kínai cégeket nem sújtja hasonló teher.
Szintén versenyképességi problémáktól és árdrágulástól tartanak a Wienerberger Zrt.-nél. Az iparágban a szén-dioxid a technológiai folyamatban, kémiai reakciók következtében keletkezik, és ezekre semmilyen energiamegtakarítás vagy tüzelőanyag-váltás nincs hatással - fejtette ki Serfőző László. A vállalat környezetvédelmi munkatársa szerint a szigorítás következtében kieső kvótamennyiséget két módon tudják ellentételezni: külső vásárlással vagy a termelés visszafogásával, írja a Világgazdaság.
